„Schickedanz Albert” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
Transylvanus (vitalap | szerkesztései)
link
2. sor:
 
==Életpályája és munkássága==
A [[galícia]]i Bialán született szász család sarjaként. Még gyermekkorában Késmárkra került, ahol apja polgárjogot kapott. Később a [[KarlruheKarlsruhe]]-i Politechnische Schulén egy évig építészetet tanult, majd [[Bécs]]be ment ahol [[Karl Tietz]] építésznél vállalt munkát.
 
[[1868]]-tól [[Pest]]en dolgozott előbb [[Skalnitzky Antal]], majd [[Ybl Miklós]] irodájában. [[1869]]-ben megnyerte a Kerepesi úti temetőbeli [[Batthyány-mauzóleum]] tervezésére kiírt pályázatot.
 
[[1878]]-ban az [[Iparművészeti Múzeum]]ban – ami akkor a Képzőművészeti Társulat Sugár-úti székházában volt elhelyezve – kapott titkári állást. [[1880]]-ban kezdett tanítani, [[1884]]-[[1901]]-ig, nyugdíjazásáig a [[Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda]] építészeti rajz és alaktan tanára volt. [[1893]]-[[1903]]-ig [[Herzog Fülöp Ferenc]]cel társulva dolgozott, ekkor születtek legfontosabb munkái. [[1894]]-ben megbízást kapott az Országos Magyar Képzőművészeti Tanácstól az új [[Műcsarnok]] megtervezésére. [[1895]]-ben a miniszterelnök [[Zala György]] szobrásszal közösen őt bízta meg a [[Millenniumi mlékműemlékmű]] elkészítésével. Az [[1896]]. évi VIII. törvénycikk alapján [[1898]]-ben írták ki a [[Szépművészeti Múzeum]]ra a pályázatot, amin Schickedanz második lett, mégis ő kapott megbízást a végleges tervek elkészítésére.
 
Utolsó megvalósult építészeti munkája saját műtermes villája volt [[1906]]-ban (Budapest, II. Nyúl u. 16.). Három évi betegség után [[érelmeszesedés]]ben halt meg Budapesten [[1915]] [[július 11]]-én délelőtt 11 órakor. Pályatársai jelenlétében [[július 13]]-án temették el a [[Kerepesi temető]]ben.