„A szofista” változatai közötti eltérés

'''A szofista''' ([[Ógörög nyelv|ógörögül]]: Σοφιστής) című dialógus [[Platón]] kései filozófiájának kulcsműve, melyben a korábbi dialógusok [[Szofizmus|szofisták]] elleni polémiáit folytatja.<ref>''A szofista'' pontos keletkezési dátumát nem ismerjük. Ugyanakkor a dialógusból kiderül, hogy a ''Szofisa'' cselekménye a ''Theaitétosz'' dialógusban bemutatott beszélgetés másnapján történt. A Theaithétoszról tudjuk, hogy [[i. e. 369]] (korinthoszi ütközet) után keletkezett, ezért a ''Szofista'' ennél későbbi kell, hogy legyen. (Ld. még Guthire: A History of Greek Philosophy, 1978, 68. o)</ref> A szofisztika természetének vizsgálata során olyan problémák is vizsgálat tárgyai lesznek mint lehetséges-e egyáltalán látszat, hamis beszéd és hamis vélemény. A dialógus középpontjában a nem-lét és a lét problematikája áll. Ebben a műben találkozhatunk először a [[metafizika]]i kutatásban alkalmazott rendszeres nyelvi elemzés módszerével. A dialógus szerkezete világos és logikus, de nem egyszerű.

 

== A dialógus felépítése ==

===Első rész (216a – 236d)===

A dialógus időpontja a [[Theithétosz (dialógus)|Theithétosz]]ban leírt beszélgetés másnapja. Résztvevők: [[Szókratész]], Theodórosz és két ifjú tanítványa, Theaithétosz és az ifjú Szókratész valamint egy [[Velia|Eleából]] érkezett vendég – akiről csupán annyit tudunk meg, hogy Parmenidész és [[eleai Zénón|Zénón]] tanítványa és „igazi filozófus”.

 

 

Ez a bizonyítás, melynek alapja a nemek vegyülése volt, nemcsak azt bizonyította be Parmenidésszel szemben, hogy a nem-létező van, hanem a formájára is rávilágított. Ebben a felfogásban a nem-létező a létező ellentéte lett. Azok pedig akik tagadják, hogy a nemek vegyülhetnek egymással, megszüntetik az értelmes beszéd (''logosz'') lehetőségét. Ezzel lehetetlenné válna a filozófia.

 

=====A hamis beszéd, hamis vélemény és hamis elképzelés lehetőségének a vizsgálata=====