„Forgácsolás” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
link |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[
A '''forgácsolás''' olyan
A forgácsolás fontosabb módszerei az [[esztergálás]], a [[Gyalulás (fémmegmunkálás)|gyalulás]] és [[Vésés (fémmegmunkálás)|vésés]], a [[marás]], a [[Fúrás (fémmegmunkálás)|fúrás]], a [[köszörülés]], az [[üregelés]] stb. Néhány forgácsolási műveletet kézzel is el lehet végezni (pl. reszelés, dörzsölés, fűrészelés), de általában gépi erővel, ''forgácsológépekkel'' forgácsolnak.
14. sor:
:*az ''utánállító mozgás'' korrekciós, hibakiigazító mozgás a darab és a szerszám között.
[[
==A forgácskeresztmetszet==
26. sor:
A forgácsoló szerszámoknak két fő részre van: a ''szár'' és a ''forgácsoló'' rész. A forgácsoló részt jellemző felületek, szögek és vonalak összességét, egymáshoz viszonyított helyzetét és számszerű értékeiket összefoglaló néven ''élgeometriának'' nevezik.
[[
Az élgeometria elemei:
39. sor:
A szerszámlapok és szerszámélek meghatározott szögeket zárnak be egymással, amiket ''élszögeknek'' neveznek. Az élszögeket különböző koordináta-rendszerekben – ''ortogonál és normál élszög-rendszerben'' – értelmezik.
[[
Az ''alapsíkban'' értelmezett élszögek:
53. sor:
==A forgácsképződés mechanizmusa==
[[
A forgácsképződést a szabadforgácsolás esetén lehet vizsgálni. Ennek az a lényege, hogy csak egyetlen él forgácsol, a megmunkált felület azonos a forgácsolt felülettel. A forgácsképződés menete eszerint úgy történik, hogy a szerszám előrehaladva az anyagban, a homlokfelület előtti anyagrészt összetömöríti, majd amikor az igénybevétel egy síknak feltételezett felület (iránysík) mentén meghaladja az anyag nyírószilárdságát, a forgács elnyíródik, és elcsúszik a szerszám homlokfelületén.
63. sor:
:*a forgácselem elmozdulása a szerszám homlokfelületén.
[[
Ezeknek a mozzanatoknak az állandó ismétlődése révén jön létre a forgács. A forgács felületén gyakran szabad szemmel is jól láthatók a forgácselem-csúszások. A képződött forgács alapvetően három fajta lehet:
:*A ''töredezett forgács'' különálló darabokból áll, akár por alakú is lehet. Főleg rideg anyagok forgácsolásakor keletkezik.
81. sor:
A forgácsoló szerszámok anyagának a kiválasztásakor négy jellemzőt kell elsősorban figyelembe venni: az anyag keménységét, szilárdságát, hőkezelését és a gazdaságossági kérdéseket.
[[
Forgácsoló szerszámok készítéséhez az alábbi anyagokat használják:
98. sor:
A tágabb értelemben vett szerszámgépek közé tartoznak azok a munkagépek, amelyek mechanikai energia felhasználásával valamilyen módon – forgácsolással vagy képlékenyalakítással – szerkezeti anyagokat ([[fém]], [[Fa (anyag)|fa]], műanyag stb.) dolgoznak fel, változtatják meg azok alakját. A forgácsoló szerszámgépek forgács leválasztásával végzik az anyag megmunkálását. Ilyenek például az ''esztergagép'', a ''gyalugép'', a ''marógép'', a ''fúrógép''' stb. A forgácsológépek sokszor egyetlen fajta művelet végzésére alkalmasak (ezek a ''célgépek''), de gyakoriak az ''univerzál'' vagy ''egyetemes'' gépek is, amelyek többféle faladat ellátására is alkalmasak.
[[
A forgácsológépek fontosabb részei: a gépágy vagy állvány, a hajtómű, a szerszámtartó, a munkadarabot befogó készülék, az előtolómű stb. Irányításuk lehet kézi, gépi (automatizált) vagy vezérelt. A korszerű szerszámgépeken a vezérlést számjegyvezérléssel (NC-gépek, NC - ''Numerical Control'') vagy számítógépes vezérléssel ([[CNC]]-gépek, CNC - ''Computer Numerical Control'') oldják meg. Azt, hogy milyen típusú szerszámgépet célszerű használni adott feladat ellátására, a gazdaságosság kérdése dönti el, konkrétan a termék sorozatnagysága. Nyilvánvaló, hogy egy nem túl bonyolult darab forgácsolási feladatait egy hagyományos szerszámgép gazdaságosan tudja ellátni, ugyanakkor a nagy sorozatú és nem nagyon bonyolult darabok esetén az automaták (célgépek) alkalmazása jöhet szóba.
|