„Fúrás (fémmegmunkálás)” változatai közötti eltérés

A '''fúrás''' olyan [[forgácsolás]]i eljárás, munkafolyamat, amikor tömör anyagba készítünk furatot. Furatbővítés pedig az, amikor a már meglévő furatot nagyobb átmérőjű furattá munkálják meg. A forgácsolómozgást és az előtolómozgást végezheti a munkadarab is és a szerszám is. A fúrást többféle eszközzel lehet végezni: kéziszerszámmal és szerszámgépekkel (fúrógéppel, esztergagéppel, fúró-maróművel stb.). Fúrógépeken a forgácsolómozgást és az előtolómozgást is a szerszám végzi. A legjellegzetesebb megmunkáló szerszám a csigafúró.

 

 

==A fúrás szerszámai==

=== Csigafúrók===

 

 

A legfontosabb és legelterjedtebb fúrószerszám a ''csigafúró'', amelynek elsődleges feladata a telibefúrás, de alkalmazható furatbővítésre, felfúrásra is. Csigafúrókat 0,1-80 mm közötti átmérőhatárok között gyártanak.

A csigafúrón kialakított ''hornyoknak'' az a feladata, hogy elvezesse a forgácsot a furatból. Ennek érdekében a horony csavarvonal-szerűen helyezkedik el a szerszámon. A ''lélek'' a fúró tengelyvonala körül elhelyezkedő, a hornyokat belülről érintő képzeletbeli henger, átmérője azonos a keresztéllel. A lélek átmérőjét szilárdsági okok miatt nem nagyon lehet csökkenteni, pedig a forgácsolási viszony ezt kívánná. Ezért átmeneti megoldásként a lélek átmérőjét a fúró hegyénél a lehető legkisebbre veszik, amely a szár felé folyamatosan növekszik, ezáltal a képzeletbeli hengerből képzeletbeli kúp lesz.

 

 

A csigafúrók hengeres és kúpos szárral készülnek. A ''hengeres szárú'' csigafúrót tokmányba vagy szorítóhüvelybe lehet befogni. Hengeres szárral csak 30 mm-nél kisebb átmérőjű csigafúrók készülnek. A fúrótokmányban a szerszámot három, ferde elhelyezésű, egymástól 120°-ra lévő pofa szorítja, amelyeket a szorítókulccsal forgatott és a recézett hüvelybe erősített kúpos menetű gyűrű mozgat lefelé (szorítás), vagy felfelé (lazítás).

===Központfúrók===

 

 

Ha a munkadarabot csúcsok közé kell befogni, akkor központfuratokra (csúcsfészkekre) van szükség. Ezeket a furatokat rendszerint szabványos ''központfúrókkal'' készítik. A központfúró lényegében a fúró és a kúpsüllyesztő párosításából származó kombinált szerszám. A központfúrók védősüllyesztő nélkül és védősüllyesztővel készülnek. A védőkúpos központfúró szerszám a 60°-os kúpon kívül még egy rövidebb, 120°-os kúpot is készít, ami a 60°-os központosító kúp külső szélének elverődésétől, sérülésétől védi meg a furatot.

===Süllyesztők===

 

 

Nagy furatok készítésekor minden esetben célszerű kis átmérőjű csigafúróval elvégezni a telibefúrást, majd az átmérőt süllyesztővel kell a kívánt méretre bővíteni. A süllyesztők főbb típusai a csigasüllyesztő, a kúpsüllyesztő és csapos süllyesztő.

===Kézi fúrógépek===

 

 

A kézi elektromos fúrógépek maximum 10-13 mm átmérőjű furatok készítéséhez alkalmasak. Általában 450 W körüli motorral hajtják meg. A hobbi kategóriába tartozó fúrógépeket gyakran ütvefúró funkcióval is ellátják, ami alkalmassá teszi tégla- és betonfal fúrására. Vannak kézi erővel hajtható fúrógépek is (amerikánerek), amik csak lágyabb munkadarabok (pl. fa, műanyag) megmunkálására alkalmasak. A kézi fúrógépek pontossága nem közelítheti meg a fúró szerszámgépek pontosságát, és elsősorban vékony darabok fúrására alkalmasak.

===Oszlopos fúrógépek===

 

 

Az oszlopos fúrógépeken közepes nagyságú munkadarabok fúrhatók max. 40 mm furatátmérőig. Szerkezeti felépítése gyakorlatilag megegyezik az állványos fúrógéppel. A gép állványa az oszlop, amely egy vastag falú cső. Ezen állítható függőleges irányban a konzolos asztal, amely függőleges tengely körül elfordítható. A kör alakú asztal felfogólapja excentrikus, ami a munkadarab finomabb beállítását teszi lehetővé. Az egyszerűbb és kisebb méretű oszlopos fúrógépek fő- és mellékhajtóműve ékszíjtárcsás fokozathajtómű, a nagyobb gépek fogaskerekes hajtásúak.

===Sugárfúrógépek===

A gépgyárakban leggyakrabban használt fúrógépek, amelyek közepes és nagyméretű munkadarabok furatainak az elkészítésére alkalmasak egyedi- és sorozatgyártásban. Az alaplapban van a hűtő-kenő folyadék. Felső részén hosszanti T-hornyok vannak az asztal, ill. a nagyméretű munkadarabok lefogásához. Az alaplapon áll az oszlop, erre csapágyazzák a hüvelyt, amely a függőleges tengely körül elforgatható. A hüvelyhez illeszkedik a szántartó kar, amely magassági irányban külön emelőmotorral mozgatható. A konzol mellső részén csúszik a fúrószán, amely fogaskerék és fogasléc segítségével mozgatható. A fúrószánba építik a fő- és mellékhajtóművet és az orsóhüvelyt a főorsóval.