„Anderlecht” változatai közötti eltérés

a
névtér javítása
a (Bot: következő hozzáadása: tr:Anderlecht)
a (névtér javítása)
Egy [[római]] villa és egy [[frankok|frank]] temető maradványait is megtalálták Anderlecht területén. Az Anderlecht nevet azonban először [[1047]]-ben említették Anrelech formában, majd [[1111]]-ben Andreletként, [[1148]]-ban Andrelerként, és [[1186]]-ban Anderlechként. Abban az időben a terület csak egy káptalannak és két hűbérbirtoknak volt az otthona, az egyik az Aa, a másik az Anderlecht volt.
 
[[KépFájl:Coté de Moortebeek 03.JPG|bélyegkép|Kertvárosi részlet Mortenbeekben]]
[[1356]]-ban Male-i Lajos, Flandria grófja [[Brüsszel]] ellen harcolt Anderlecht birtokáért az úgynevezett Sceut-i csatában. Noha sógornőjét, Joannát, Brabant hercegnőjét legyőzte, és gyorsan megszerezte címét és birtokait, sógornője [[IV. Károly német-római császár]] segítségével a következő évben visszaszerezte hatalmát. [[1393]]-ban Joanna oklevelében [[Brüsszel]] részévé nyilvánította Anderlechtet. Szintén ebben az időben építették újjá Szent Guidó templomát a korábbi román stílusú kripta fölé Brabant gótikus stílusban. A 15. és a 16. században növekedett a város kulturális jelentősége.
 
A [[17. század|17.]] és a [[18. század]]ot a [[Németalföld]] és [[Franciaország]] közötti háborúk jellemezték. A jemappes-i csata után [[1792]]. [[november 13.|november 13-án]] a Dumouriez tábornok vetette Francia Forradalmi Hadsereg újra megfutamította az osztrákokat Anderlechtnél. A franciák Anderlechtet független önkormányzattá nyilvánították.
 
[[KépFájl:Cité la Roue 04.JPG|bélyegkép|Jellegzetes városrészlet Het Radból]]
A [[19. század]]ban a gyorsan terjeszkedő [[Brüsszel]] közelségének köszönhetően jelentősen nőtt a lakosság száma. Figyelemre méltó városrészek és kertvárosi negyedek (Het Rad, Mortenbeek) épültek ki a 20. század elejére.
 
99 820

szerkesztés