„Anton Praetorius” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: dátumlinkek javítása
DorganBot (vitalap | szerkesztései)
a névtér javítása
1. sor:
[[KépFájl:Lippstadt Mittelalter.jpg|bélyegkép|200px|Lippstadt]]
 
'''Anton Praetorius''' ([[1560]]. [[Lippstadt]] - [[1613]]. [[december 6.]] Laudenbach an der Bergstraße) [[németek|német]] lelkész, [[protestáns]] református teológus, iró volt, aki harcolt a [[boszorkányüldözés]] és a kinzások ellen.
6. sor:
Praetorius a vesztfáliai Kamen nevü helység latinnyelvü iskolájának volt az igazgatója. Felesége, Maria, [[1586]]-ban itt hozta világra Johannes nevü fiúgyermeküket. Anton Praetorius lett Dittelsheim elsö református lelkipásztora, ahol [[1595]]-ben megfogalmazta a „[[Heidelberg]]i kastély elsö óriás hordójá“-ról készült legrégebbi latin nyelvü leirást. [[1596]]-ban hercegi udvari prédikátor lett a [[Frankfurt]]/Main melletti Birstein-ben. [[1597]]-ben a hercegtöl egy boszorkányperben itélöszéki tagsági kinevezést kapott. Praetorius tiltakozott a megvádolt asszonyok kinzása ellen. Tiltakozásával sikerült elérnie, hogy a pert leállították és az asszonyokat szabadon engedték. A mai napig ez az egyetlen olyan ismert eset, amelyben egy egyházi személyiség egy boszorkányper során az embertelen kinzások megszüntetését követelte – és ezt el is érte.
 
[[KépFájl:persecution of witches.jpg|bélyegkép|200px|Boszorkányégetés]]
 
Praetorius elvesztette udvari prédikátori hivatalát és [[1598]]-ban Laudenbach an der Bergstraße nevü helységben lett lelkipásztor. Fia, Johannes Scultetus, nevét álnévként használva jelentette meg 1598-ban a boszorkányörület és a kinzások ellen irott könyvét „Gründlicher Bericht von Zauberey und Zauberern“ (Részletes tanulmány varázslatokról és varázslókról) cimmel. [[1602]]-ben a „Gründlicher Bericht“ (Részletes tanulmány) második kiadásakor vette a bátorságot, hogy a müvet saját nevén jelentesse meg. Az [[1613]]-ban megjelent harmadik kiadáshoz személyesen irt elöszót. [[1629]]-ben mások jelentették meg a negyedik kiadást „Bericht über Zauberey und Zauberer“ (Tanulmány varázslatokról és varázslókról).
[[KépFájl:Laudenbach house pastor.jpg|bélyegkép|150px|Laudenbach A lelkipásztor háza]]
[[KépFájl:Praetorius Report on Witchcraft 1602.jpg|jobbra|bélyegkép|150px|Praetorii
Az 1602-ben megjelent tanulmány cimoldala]]
 
[[KépFájl:Praetorius Poem Vas Heidelbergense.jpg|balra|bélyegkép|balra|150px| A heidelbergi kastély óriás hordója]]
 
==Müvei==