„Arisztotelész logikája” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
XZeroBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: pl. javítása példáulra, Replaced: pl. → például (23)
DorganBot (vitalap | szerkesztései)
a névtér javítása
1. sor:
[[KépFájl:Aristoteles Logica 1570 Biblioteca Huelva.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Arisztotelész Logikájának egy 1570-es kiadása]]
A Sztageirában született [[Arisztotelész]]t (i. e. 384 – i. e. 322), a görög [[filozófia]] nagy alakját tartjuk a [[logika]] megteremtőjének. Több logikai jellegű művet is írt, melyeket később (i. e. 50 körül) az „'''''[[Organon]]'''''” („Eszköz”) néven foglaltak össze, arra célozva, hogy Arisztotelész a logikát a legalapvetőbb és nélkülözhetetlen eszköznek tartotta a filozófia és a tudományok műveléséhez.
 
155. sor:
 
=== Hermeneutika: egyszerű kijelentések ===
[[KépFájl:Apu négyszöge.png|jobbra|300px|bélyegkép|[[Apuleius-négyszög]] (katt a képre a nagyításhoz)]]
A Hermeneutikában található a legtöbb olyan elem, ami a tradicionális logika formalizmusának kifejlődéséhez (a szillogisztikai formalizmust leszámítva) alapul szolgált (és részint a metamatematika, részint a matematikafilozófia, részint a tudománytörténet számára ma is igen fontos): például az ún. Apuleius-négyszög elődjének leírása, a kopulatívák (tagadás, kvantorok) és ezek „de re” és ”de dicto” használatának megkülönböztetése; azonkívül a modális logika első, még néhol egyfajta fogalmi és terminológiai sötétségben botladozó, de az Analitika Posteriorban már világosan, rendszerbe foglalva kifejtett elmélete, számunkra ezek közül legérdekesebb az általányos alannyal rendelkező egyszerű mondatok azon jellemzőjének megkülönböztetése, amit később kvantitásnak neveztek, minthogy itt tulajdonképp a kvantorok megkülönböztetéséről van szó: