„Cîteaux-i ciszterci apátság” változatai közötti eltérés

A '''Cîteauxi ciszterci apátság''' vagy '''Côteauxi ciszterci apátság''' ([[francia nyelv|franciául]] ''Abbaye de Cîteaux,'' [[latin nyelv|latinul]] ''Cistercium'') a [[Föld|világ]] első [[ciszterciek|ciszterci]] kolostora. [[Dijon]]tól 25 km-re található délre, [[Saint-Nicolas-lès-Cîteaux]] mellett, [[Burgundia]] tartományban. Napjainkban a [[Trappisták]] birtokában áll.<br>

Itt alakult meg a [[12. század]]ban a ciszterci szerzetesrend, amely rövidesen [[Európa]] legtöbb katolikus államában apátságokat hozott létre. Érdemeik között szerepel a mezőgazdaság fejlesztése. [[Magyarország]]ra Cîteaux egyik filiájából, [[Clairvauxi ciszterci apátság|Clairvauxból]] telepítettek először szerzeteseket.

== Története ==

[[1098]]-ban a burgund [[Molesme]] [[bencések|bencés]] kolostorából három ifjú [[Cîteauxi Szent Alberik|Szent Alberik]], [[Harding Szent István|Szent István]] és [[Molesmei Szent Róbert|Szent Róbert]] kiváltak, mert azt kellett tapasztalniuk, hogy a kolostor lezüllött. Cîteauxban alapítottak új kolostort. Szent István ápátsága idején [[1112]]-ben csatlakozott az apátsághoz [[Clairvaux-i Szent Bernát]], aki további alapjait tette le a rendháznak [[1115]]-ben és ez már ténylegesen is az új szerzetesrend megalakulását jelentette, amelyhez István megírta az alapokmányát, a ''Carta Caritatis''-t is.

[[1140]]-ben a kolostor nagytemploma már felépült, de a munkálatok teljes befejezése még [[1193]]-ig tartott. Ide kezdtek temetkezni aztán a burgund hercegek.<br>

A kolostor később jelentős szerepet vállalt az [[albigensek]] ideológiai visszaszorításában, akik hemzsegtek azon a vidéken.<br>