„Fehéroroszország zászlaja” változatai közötti eltérés

'''[[Fehéroroszország|Belarusz Köztársaság]]''' (másnéven ''[[Fehéroroszország]]'') '''zászlaja''' a fehér, zöld és piros színekből tevődik össze. A nemzeti lobogó bal oldalán egy függőleges sávban az ország népművészetére és kultúrájára utaló minta látható. A mintázatot fehér alapra pirossal készítették el, és a zászló hosszának egy kilenced részét foglalja el. A nemzeti motívumok mellett két sáv húzódik. A felső a lobogó kétharmad részét foglalja el és piros színű, míg az alsó zöld színű. A ma használatban lévő lobogót [[1995]]. [[június 7.|június 7-én]] vették fel hivatalosan a nemzeti jelképek közé, miután egy vitatható lefolyású népszavazás így döntött.

==Története==

Miután [[1919]]. [[január 1.|január 1-jén]] kikiáltották a ''Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaságot'', a [[A Szovjetunió zászlaja|szovjet zászló]]hoz hasonlóan vörös lett az alapszíne, rajta pedig cirill betűkkel kiírva, hogy ''ССРБ'' (azaz '''B'''elorusz '''Sz'''ovjet '''Sz'''ocialista '''K'''öztársaság).

 

A második zászló ugyanígy nézett ki (melyet [[1937]]-ben vezettek be) , csak egy sarlót és egy kalapácsot illesztettek rá, mert ez a munkásság és a parasztság szövetségét szimbolizálja (''ez a szimbólum szintén rajta volt a [[A Szovjetunió zászlaja|szovjet zászló]]hoz'').

 

Mégis a lobogó legérdekesebb része kétségtelenül az a népi hímzés, amit a zászló bal oldalán láthatunk. Először a szovjet befolyásoltságú állam lobogójára került fel. A mintát [[1917]]-ben készítette ''Matrena Markevics'', népművész, aki az ország növényeit és virágait akarta megjeleníteni művén. Ezeket a motívumokat hímzik bele a hagyományos [[rusnyik]]okba is, amelyek a [[szláv népek]] többségénél hagyományos terítőkként funkcionálnak. A rusnyikokat ünnepeken, vendégségben használják és általában a kenyér vagy más ennivaló letakarásához szükséges. Mivel ez a minta megjelenik a belarusz családok mindennapjaiban, keresztelőkön, esküvőkön, temetéseken, ünnepnapokon, ezért a belarusz társadalom kultúráját szimbólumaként jelent meg a nemzeti lobogón.

 

Azonban az államban a közelmúltban és talán még most is nemcsak ez az egy zászló van jelen a köztudatban. Amikor a fehéroroszok a többi [[balti országok|balti állammal]] együtt először vívták ki függetlenségüket [[Oroszország]]tól, a belarusz [[parlament]] [[1918]] [[március]]ában hivatalosan elfogadta nemzeti lobogójának a nemzet ősi gyökereit szimbolizáló fehér-piros-fehér zászlót. A fehéroroszok történelmi címerén ugyanis egy fehér lovas vitéz látható piros háttérrel. Az a címer egyébként hasonlít a mai [[Litvánia címere|litván címerhez]], de ez nem meglepő, hiszen a két népnek közös történelmi gyökerei vannak. <br>

Ezt a zászlót egyesek szerint azért készítették el, hogy a Fehér Rusz megkülönböztesse országát a [[moszkva]]i és a [[kijev]]i ruszok uradalmától. Egy népszerű legenda szerint a fehér-piros-fehér lobogó a grünealdi csata idején keletkezett, amikor a [[Litvánia|litvánokkal]] és [[Lengyelország|lengyelekkel]] együtt a fehéroroszok is a [[Német Lovagrend]] ellen vonultak. A hagyomány szerint az egyik sebesült belarusz lovag letépte vértől átázott kötését, és azt a győzelem jelképeként a magasba emelte. A fehér anyagon nyomot hagyott vér lett a fehéroroszok nemzeti jelképe.<br>