„Gorgók” változatai közötti eltérés

 

A '''gorgók''' a [[görög mitológia]] alakjai, [[Phorküsz]] és [[Kétó]] három leánya, testvéreik a [[graiák]]. [[Eurüalé]] (neve ''messze üvöltő''t jelent); [[Sztheinó]] (''erőteljes''); és Medusza (''uralkodó'') eredetileg gyönyörű leányok voltak, de megsértették [[Athéné]]t, ezért az istennő haragjában olyan rúttá változtatta őket, hogy aki rájuk nézett, azonnal kővé dermedt. Hajuk helyén kígyók tekeregtek, nyelvüket is úgy nyújtogatták, mint a kígyók, aranyszárnyuk, éles foguk volt, áthatolhatatlan pikkely fedte testüket, disznóagyaruk volt és kezük rézből volt. A visszataszító lények közül egyedül Medusza volt halandó, akit [[Perszeusz (mitológia)|Perszeusz]] ölt meg. [[Poszeidón]]nal egyesülve magában hordozta [[Pégaszosz]]t és [[Khrüszaór]]t. Amikor Perszeusz lefejezte Meduszát, akkor ők kipattantak belőle. Perszeusz [[Athéné]]nek ajándékozta, aki pajzsára, az [[égisz]]re helyezte, s csatában gyakran felhasználta arra, hogy ellenségeit kővé változtassa. A gorgók az [[alvilág]] ([[Hadész]]) kapuját őrizték, és az [[ókor]]i világ nyugati peremén éltek. A templomok és szentélyek homlokzatát, síremlékeket gyakran díszítették gorgó-fővel, mert azt tartották róla, hogy távol tartja a gonosz szellemeket. Ugyanebből a megfontolásból a katonák pajzsát is ez díszítette.