„Gál Sándor (tábornok)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: dátumlinkek javítása
DorganBot (vitalap | szerkesztései)
a kép névtér javítása
1. sor:
'''Gál Sándor''', '''Gaál Sándor''' ([[Csíkszentgyörgy]], [[1817]]. [[szeptember 21.]] – [[Olaszország]], Nuterina, [[1871]]. [[június 17.]]) honvéd tábornok.
 
[[KépFájl:Gál Sándor.jpg|bélyegkép|180px|balra|Gál Sándor az 1850-es évek elején (korabeli fénykép)]]
[[Kézdivásárhely]]en és [[Olmütz]]ben végzett tanulmányok után [[1838]]-ban lépett a császári hadsereg 37. (Máriássy) gyalogezredébe. 1842-től alhadnagyi rangban átvezényelték a csíki 14. (első székely) határőrezredhez, ahol 1848-ig hadnagyi rangot ért el. <!--//magyar olvasókör//-->
 
8. sor:
Még az unió szentesítése előtt [[Batthyány Lajos]] [[Klapka György|Klapka Györggyel]] és [[Hajnik Károly|Hajnik Károllyal]] együtt őt küldte [[Erdély]]be, hogy a székely haderőt magyar kormány mellett mozgósítsa. Augusztustól főhadnagyként az erdélyi honvéd zászlóaljak egyik szervezője volt, majd a felállított székely haderő vezérkari főnöke lett. Miután [[Puchner Antal]] erdélyi főhadparancsnok felmondta az engedelmességet a magyar kormánynak és kiszorította a magyar csapatokat Erdélyből, a székely haderő [[Háromszék]]re szorult vissza. Gál a háromszéki harcokban a székely csapatok szervezője és parancsnoka volt. A Székelyföld felszabadítása után, 1849 januárjában [[Bem József|Bem]] ezredessé léptette elő és a székely haderő további szervezésével bízta meg. [[február 4.|Február 4-én]] támadás érte a [[Brassó]]t előzőleg megszálló cári különítmény részéről és a Szászhermánynál vívott ütközetben vereséget szenvedett.
 
[[KépFájl:Nyergestető.jpg|bélyegkép|250px|A nyergestetői ütközet emlékműve]]
Márciusig egy tízezer főből álló reguláris hadtestet állított fel és a nyári hadjáratban ennek a székelyföldi hadosztálynak nevezett alakulat parancsnokaként vett részt. [[június 19.|Június 19-én]] és [[június 20.|20]]-án súlyos harcokat vívott a [[Tömösi-szoros]]nál. [[Alekszandr Nyikolajevics Lüders|Lüders]], az erdélyi cári haderő parancsnoka nem ismerte fel a Székelyföld katonai jelentőségét ezért csak egy kilencezer fős egységet indított útnak, ő maga pedig [[Nagyszeben]] felé támadott. Gál székely hadosztálya [[július 2.|július 2-án]] a [[Kökös]] és [[Uzon]] között megtámadta a [[Székelyföld]] biztosítására hátramaradt<!--//Hasford//--> cári csapatokat. Ebben az ütközetben esett el a székely hadosztály tüzérségi parancsnoka, [[Gábor Áron]]. A kökös-uzoni ütközet hírére Lüders seregével visszafordult és benyomult a Székelyföldre. Sepsiszentgyörgy mellett, a [[július 5.|július 5-én]] vívott nyergestetői ütközetben a cári lovasságnak sikerült átkarolnia a magyar csapatok jobb szárnyát és Gál Sándor székely hadosztálya Csíkszeredára vonult vissza.