„Szép Szó” változatai közötti eltérés

A '''''Szép Szó''''' 1936. márciusa és 1939. júniusa-augusztusa között rendszertelen időközökkel megjelent irodalmi és társadalomtudományi folyóirat volt. [[Ignotus Pál]] és [[József Attila]]

<ref>[http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/jaelet7.htm Alkotói portrék a magyar irodalomból :: József Attila, a Szép Szó szerkesztője]</ref>

voltak a felelős szerkesztői, [[Fejtő Ferenc]] pedig társszerkesztő volt. 1938. júliusától – miután József Attila meghalt és a többi szerkesztő emigrált – megszűnéséig [[Gáspár Zoltán]] szerkesztette. Első évfolyamát a [[Cserépfalvi Kiadó]] jelentette meg, a későbbieket a [[Pantheon Irodalmi Intézet Rt.]]. [[Hatvany Bertalan]], [[Ignotus Pál]], [[Németh Andor]], [[Remenyik Zsigmond]] és [[K. Havas Géza]] tartoztak szűkebb szerzői körébe.<ref>Új Magyar Irodalmi Lexikon</ref>

A városi demokrata írók legtudatosabb tömörülésként jött létre, a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] kompromisszumával szembehelyezkedve. A Szép Szó köre elsősorban ideológiai-publicisztikai tevékenységre összpontosította figyelmét, a szépirodalmi anyagot szinte csak kísérő jelenségnek tekintette a lapban. Ebben kivételt csak József Attila költészete jelentett. Remenyik Zsigmond, [[Tersánszky]], [[Nagy Lajos]] és [[Déry Tibor]] prózai írásai szerepeltek gyakran benne, és a legfiatalabb költőtehetségek: [[Pásztor Béla]], [[Zsigmond Ede]], [[Salamon Ernő]], [[Keszthelyi Zoltán]], [[Zelk Zoltán]], [[Vészi Endre]], [[Benjámin László]]. Érdemük [[Ady Endre]] és [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] méltó értékelése. Rendszeresen közöltek műfordításokat a szomszédos népek irodalmából. A Szép Szó szellemes és bátor csatákat vívott a [[fasiszta]] és a fasizmussal békülékeny nézetekkel.