„Agyi képalkotás” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Általános áttekintés az agyi képalkotó eljárásokkal kapcsolatban, a specifikus módszerek leírásaihoz irányítja az olvasót
 
Syp (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{nincs bevezető}}
{{nincs forrás}}
 
== Háttér ==
 
A neurológiai elváltozásokat régen csak boncolás, vagy agyműtétek alkalmával tudták felderíteni, ma már azonban a diagnózishoz egyre érzékenyebb eszközök állnak a rendelkezüsnkrerendelkezésünkre, melyekkel az orvosok, mintegy belelátnak a pácienbepáciensbe. Az alapelv, nagyon leegyszerűsítve az, hogy szükség van egy olyan, vélhetően hullám természetű dologra, ami a szöveteken részben áthatol (lehetőleg károsítás nélkül) és ez aztán valamilyen eszköz segítségével érzékelhető.
 
 
8 ⟶ 11 sor:
Az agy felépítését és működését vizsgáló módszerek közül az első nagy áttörést a röntgen sugarakat alkalmazó [[komputertomográfia]] jelentette.
*A CT valójában egy röntgenberendezés, ami képes rétegenként felvételeket készíteni, amelyekből a számítógép háromdimenziós képet készít.
*Időben ezt követték a különböző [[izotóp]]os vizsgálatok megjelenése, mint a [[SPECT]] vagy a [[PET]]. A ''SPECT'' (Single Photon Emission Computed Tomography) izotópokat használ, amelyeket a vérkeringésbe juttatnak. Bomlásuk közben ezek az izotópok gamma sugarakatgammasugarakat bocsátanak ki, amiket érzékel a berendezés. Ezzel az eljárással is rétegenként készül a felvétel, ezért tartozik a ''tomográfiás módszer''ek közé. A SPECT előnye, hogy olcsó és gyors, az agy működésére következtethetünk belőle, hiszen az izotópok eloszlása a vérkeringés függvénye. Az agy vérellátása követi az aktivitás változásait. Azokon a területeken, ahol a sejtek aktívabbak, megnőa vérellátás. Az alapelv az, hogy ahol megnövekedett a vérátáramlás adott feladat elvégzése közben, feltehetően ott találhatóak a keresett funkcióért felelős struktúrák.Hátrány még ezen felül, sok más ejáráshozeljáráshoz hasonlóan, hogy a felbontása nem túl jó (1 cm).
*Szintén izotópokat, de másmilyeneket használ a PET (Pozitronemissziós tomográfia).
*Manapság a legelterjedtebb eljárás azonban az [[MRI]] (Magnetic Resonance Imaging) technológiát alkalmazó [[Strukturális MRI vizsgálat]] (sMRI), amelyelamellyel az agy felépítéséről, a strukturákstruktúrák méreteiről, az egyéni különbségekről nyerhető információ. Ennek a funkcionális változata a [[Funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálat]] (fMRI) amely főleg az agy működéséről, a feladatspecifikusan aktiválódó agyterületekről tájékoztat.
*Ezek mellett, bár nem tekinthető közvetlen képalkotó eljárásoknak, előfordul, hogy segítségül hívják a funkciók lokalizásban az agyi [[EEG]] (elektroencephalographia)-n alapuló BEAM-et (Brain Electric Activity Mapping) és a kiváltott potenciálok (Event Related Potential) ERP módszerét.