„A völgy gyönyörű ünnepe” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a itt látok valami összefüggésfélét...
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''völgy gyönyörű ünnepe''' vagy '''gyönyörű völgyünnep''' ([[Ókori egyiptomi nyelv|óegyiptomi nyelven]] ''heb nefer en inet''<ref name="wil">{{wilkinson}}, p.95</ref> az egyik legfontosabb [[Ókori Egyiptom|ókori egyiptomi]] ünnep volt. [[Ókori egyiptomi naptár|''Semu'']] évszak második hónapjában került rá sor (a hónap neve óegyiptomi nyelven ''peninet,'' azaz „a völgyhöz tartozó” volt). Elsőként [[II. Montuhotep]] idején ünnepelték meg (a nevét is onnan kapta, hogy Montuhotep a [[Dejr el-Bahari]]tól délre található völgyben építtetett halotti templomot), igazán fontossá azonban az [[Egyiptomi Újbirodalom|Újbirodalom]] idején vált, amikor egybeesett a nyár kezdetével. Az ünnepség a legrégebbi azok közül, amit ábrázolnak [[Hatsepszut]] [[Hatsepszut halotti temploma|Dejr el-Bahari-i templomában]].<ref name="sil">{{siliotti}}, p.111</ref><ref name="wil" />
 
Az ünnepség a [[karnaki templom]]ban kezdődött, ahonnan a [[théba]]i háromság, [[Ámon]], [[Mut]] és [[Honszu]] szobrát a papok szent bárkára tették – hasonlóan ahhoz, ahogy az [[Opet-ünnep]]en –, és átvitték a [[Nílus]] nyugati partjára, hogy meglátogassa a fáraó [[halotti templom]]át. Az istenszobrokat hatalmas körmenet kísérte ide, sokan ételt és virágot áldoztak az elvonuló isteneknek. Az Ámon szobrát tartalmazó szentélyt egész éjszakára egy kápolnában hagyták, együtt a fáraó szobrával, hogy a fáraó maga is istenné válhasson, majd másnap a körmenet végigvonult vele a nekropoliszon, megállt az elhunyt és istenné vált fáraók halotti templomainál, majd elérte végcélját, a [[Hathor]]nak szentelt völgyben álló Hatsepszut-templomot. Az Ámon-szentély az ünnepség végéig itt maradt, a neki emelt kápolnában.<ref name="sil" /> Később [[III. Thotmesz]] temploma vette át Hatsepszut templomának szerepét, [[I. Széthi]] idejétől kezdve pedig az ő halotti temploma jelentette a körmenet első állomását; ezt a funkcióját egészen a római időkig megtartotta.<ref>Wilkinson, op.cit., pp.174,179</ref>