„III. Béla magyar király” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
42. sor:
[[Kép:III-Béla--magyar-király-sír.jpg|bélyegkép|175px|balra|III. Béla magyar király és feleségének Antiochiai (Chatillon) Annának sírja Budapesten, a Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban, (I. Szentháromság tér)]]
[[1181]]-ben elrendelte, hogy minden elé kerülő ügyet foglaljanak írásba – ez volt a magyar hivatalos írásbeliség kezdete, ugyanakkor elrendelte a királyi kancellária felállítását
Országlása alatt keletkezett legrégebbi összefüggő magyar nyelvemlékünk, a Halotti beszéd és könyörgés, továbbá a legrégebbi magyar uralkodói jövedelem-összeírás, s a legrégebbi magyar történeti mű, a Gesta Hungarorum.
Sikeres külpolitikát folytatott: visszaszerezte Bizánctól az 1160-as években elfoglalt területeket. Mánuel [[1180]]-ban bekövetkezett haláláig hű szövetségese volt a császárnak, utána azonban megszállta [[Dalmácia|Dalmáciát]], majd megvédte [[Zára|Zárát]] a [[Velencei Köztársaság|velenceiekt]]ől. [[1186]]-ban újranősült, második felesége Capet Margit, [[II. Fülöp Ágost francia király|Fülöp Ágost]] francia király testvére lett. [[1188]]-ban elfoglalta [[Halics]]ot, ám ezt hamarosan kénytelen volt feladni. [[1189]]-ben [[Barbarossa Frigyes]] látogatásakor kiengedte Gézát, aki csatlakozott a keresztesek seregéhez. Frigyest olyan pompás vendéglátással fogadta, hogy a császár fia később a [[Palermo|palermói]] palota [[freskó]]ján is megemlékezett a magyarországi látogatásról. [[1192]]-ben az ő szorgalmazására avatták [[szent]]té [[I. László]] királyt. A központi hatalom megerősítése érdekében állandó királyi kancelláriát hozott létre.
Imre fiát annak nyolcéves korában hivatalos trónörökösként megkoronáztatja.
András fiát keresztes hadjárat vezetésére szólította fel végrendeletében, a trónt pedig idősebb fiára, Imrére hagyta.
Béla idejében tűnt fel először a jelenlegi címerünkben is megtalálható kettős kereszt.
Szintén uralkodása idejére esik a [[Magyar Szent Korona]] mai formájának kialakulása, a latin és a görög korona összeszerelése által.
A [[Magyar Királyság]] III. Béla uralkodása alatt elismert európai középhatalommá fejlődött, erős, független központi irányítással.
[[Székesfehérvár]]on, a bazilikában temették el, sírjára csak [[1848]]. [[december 12.|december 12-én]] bukkantak rá. Az Árpád-házi
| |||