„Muszuj” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ego sum (vitalap | szerkesztései)
Ego sum (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
24. sor:
==A muszuj részei==
A ''muszuj'' részei felülről haladva lefelé a következők: kétoldalt van a felerősítésére szolgáló madzagja vagy kötője (libagégéjének is nevezik, ha fodros szélű gyapjúzsinor), ''perlitje'' vagy ''galandja'', amelyet mindkét oldalon a gallérra varrnak rá. A gallér nagyobbrészt zöld, piros vagy fekete színű posztó, mely a ''muszuj'' felső részét fogja össze. A gallért tűzölik, vagyis vízszintes irányú lapos öltésekkel varrják rá a leráncolt ''muszuj''ra. A gallér alatt 2-3 ujjnyira széles színes fonallal kivarrt díszítést látunk, mely a faron a ''muszuj'' egyik szélétől a másikig terjed. E díszítés elnevezései különbözőek: a ''muszuj'' kockájának nevezik Felszegen és Alszegen, darázsának, Váralmáson, Kispetriben, Zsobokon, Nádasmentén, a ''bagazia'' szedísínek és hányásának, a Kapus patak mentén. E díszítést a muszuj glottjára vagy szaténjára varrják. A klott vagy szatén színe általában fekete, Hunyadon és a közelebbi távolabbi falvakban hordtak kék, égszínkékből sötétebb klottú muszujt. Györgyfalván és Bodrogközben, ahol a fersinget a muszujhoz hasonlóan viselik, fekte és fehér a fersing színe. A ''muszuj''on legalul találjuk a muszujposztót Felszegen és Alszegen, '' bagazia''posztónak nevezik Nádasmentén. Az alj Györgyfalván, Patán és Bodrogközben nem posztó, hanem karton.
 
==Szimbolikus jelentéstartalma==
 
A muszulyposztó szélessége kor és vagyoni helyzet szerint is változott: az idősebbek és szegényebbek muszulyán mindig keskenyebb volt, mint a fiatalokén és jobbmódúakén.
 
A muszulyposztó színe viselőjének korára is utalt: a pirosat és sárgát a fiatalabbak ─ a leányok és menyecskék mintegy 40 éves korig ─, a sötétzöldet és sötétkéket meg a feketét az idősebb asszonyok ─ 40 évtől felfelé ─ hordták. Az asszonyok, ha nagy leányuk volt, aki már szintén'' muszuly''ban járt, általában elhagyták a'' muszuly''t, vagyis nem viselték, mert „ nem akartak egyformán öltözni leányukkal”. Ha valamelyikük mégis felvette volna, csak sötét színűt vett, mert különben azt a látszatot keltette volna, hogy „ még egyszer fírhez akar menni, s minnyá megítílik.”
 
Gyász idején a katolikus Kajántón pedig meg egyes nádasmenti falvakban, így Vistán nagypénteken a leányok is fekete vagy zöld posztójú ''bagaziá''t öltöttek, de temetéskor nem mentek '''muszuly'''ban. A zöld posztójú ''muszuly''t a Felszeg némely falujában a leányok más alkalmakkor is hordták, ünnep harmadnapján. Ilyenkor piros pántlikás kötőt kötöttek hozzá, ezt viselték a sárga posztójú '''muszuj'''hoz is. A piros posztójúhoz viszont kék vagy fekete pántlikás kötény talált. Kétségtelen, hogy a piros posztójú ''muszuly'' volt a legkedveltebb és elsősorban ezt vették fel az ünnep első napjára és keresztelőre.
 
A ''muszuly'' kidolgozásában kevésbé, inkább az öltözékdarab ruhatári darabszámában jutott kifejezésre viselőjének társadalmi helyzete. E körülménynek megfelelően a tehetősebbeknél még az 1940-es években is találunk két-három darabot belőle. A falvak szegényebb rétege viszont a ''muszuly''t a mindennapi szükséglet szerint használta fel és belőle különféle viseletdarabot csinált.
 
 
==Forrás==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Muszuj