„Vicebszk” változatai közötti eltérés

'''Vicebszk''' vagy '''Vityebszk''' (oroszul '''Витебск''', belarusz nyelven '''Віцебск''', lengyelül '''Witebsk''') járási jogú nagyváros [[Fehéroroszország]] északi részén, a [[Vicebszki terület]] és a [[Vicebszki járás]] székhelye, az ország 4. legnépesebb városa. [[KépFájl:Wizebsk-pos.jpg|bélyegkép|Vicebszk Fehéroroszország térképén]][[2006]]-ban 342,2 ezer lakosa volt. [[Minszk]]től 273 km-re (közúton) északkeletre fekszik a [[Nyugati-Dvina]], a ''Lucsesza'' és a ''Vityba'' folyók összefolyásánál, ez utóbbiról kapta a nevét is.

[[KépFájl:Coat of Arms of Viciebsk, Belarus.png|bélyegkép|balra|Vicebszk címere]]

[[KépFájl:Vitebsk street.jpg|bélyegkép|jobbra|Vicebszk belvárosa, a Lenin utca]]

A Krivics törzsszövetség településeként [[974]]-ben alapították, első írásos említése egy [[1021]]-es évkönyben található. A [[Polock|Polocki Fejedelemséghez]] tartozott a [[12. század]]ig, amikor megalakult az önálló ''Vityebszki Fejedelemség''. Ekkoriban – mivel több kereskedelmi út kereszteződésénél feküdt – vált fontos várossá. [[1320]]-ban a Litván Nagyfejedelemséghez került, majd később a lengyel-litván unió része lett. 1597-ben kapott magdeburgi városi jogokat. A katolikus vallási elnyomás ellen a város lakosai többször felkeltek, a legjelentősebb az [[1623]]-as felkelés volt. [[1772]]-ben Oroszországhoz került; [[1796]]-ban a ''Belorusz Kormányzóság'', majd [[1802]]-től a ''Vityebszki Kormányzóság'' székhelye lett. A [[20. század]] elejére az ország egyik legjelentősebb városa volt, [[1913]]-ban 109 ezer lakosa volt. [[1898]]-ban a belorusz városok közül elsőként Vicebszkben indult meg a villamosközlekedés. A [[19. század]] végén gyorsan fejlődött a munkásmozgalom (ekkoriban a város legnagyobb üzeme a belga befektető által alapított „Dvina“ lenszövő volt), [[1897]]-ben a zsidó kisiparosok (ekkoriban a város lakosságának ½-e zsidó volt) szervezete (''bund''), [[1903]]-ban pedig a kommunista [[Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt|OSZDMP]] szervezet is megalakult. Ez utóbbi állt a városban [[1905]] októberében a sztrájkmozgalom élére. [[KépFájl:VitebskOldCity.jpg|bélyegkép|balra|Vicebszk óvárosa, a Szuvorov utca]] Október 17-én a cári hatalom a kozák katonákkal verette szét a tüntető munkásokat. A városban [[1917]]. [[november 9.|november 9-én]] alakult meg a szovjethatalom. A szovjet időkben gyors iparosítás kezdődött, elsősorban a textilipar fejlődött gyorsan, de a fafeldolgozó ipar és a szerszámgépgyártás is gyors fejlődésen ment át. A város környéke (''Markovscsina'') iparosodott vidékké vált. A város jelentős része elpusztult a német megszállás (1941-1944) alatt. [[1944]]. [[június 26.|június 26-án]] szabadult fel a város, nagy része az ostrom alatt pusztult el. Az [[1939]]-ben még 167,4 ezer lakosságú város teljesen elnéptelenedett, lakossága elmenekült és csak az [[1960-as évek]] végére érte el háború előtti lélekszámát. A háború után a megsemmisült ipari üzemeket már 1950-re helyreállították. A háború után új üzemek létesültek (a [[Szovjetunió]] egyik legnagyobb házgyára, szőnyegkombinát stb.). Az 1970-es évektől az 1990-es évekig a város lakosságát kétszeresére növelte a falusi lakosság beáramlásával. [[1991]] januárjában tartották az első [[Marc Chagall]] fesztivált, [[1992]] júniusában pedig felavatták a város híres szülöttének emlékművét. 1992 óta a ''Szlavjanszkij Bazar'' szláv zenei fesztivál színhelye. Napjainkban Vicebszket az ország kulturális fővárosaként is emlegetik.[[KépFájl:BFC Vitebsk Zamkovaya str.jpg|bélyegkép|A Zamkovaja utca a 20. század elején]]

[[KépFájl:Vitebsk cityhall oct 2005.jpg|bélyegkép|A régi vicebszki városháza]]