„Topáz” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
JAnDbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: la:Topazium
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
a fájl;bélyegkép
32. sor:
 
==Ásványtani jellemzői==
[[KépFájl:TopazUSGOV.jpg|leftbalra|thumbbélyegkép|250px|Topáz]]
vegyi szempontból a topáz egy [[alumínium]]-[[Szilikátok (ásványtan)|szilikát]], amelyben különböző arányban [[fluor]] és [[hidroxil-gyök]] van. A topáz fajsúlya, törésmutatója a fluor és hidroxil-gyök aránya szerint változik. A topáz általános összetétele az Al<sub>2</sub>((OH,F)<sub>2</sub>SiO<sub>4</sub>) képlettel írható le. Egész kis mennyiségben jelen lehet még [[króm]] és [[vas]], melyek az ásvány elszíneződését okozzák.
 
50. sor:
 
==Szín==
[[KépFájl:Topaz cut.jpg|thumbbélyegkép|250px|Csiszolt topáz]]
[[KépFájl:Topazio 0020.jpg|thumbbélyegkép|250px|Topáz]]
A topáz színe változatos. Legjellemzőbb és legelterjedtebb szín a sárga, de gyakoriak a víztiszta és kékszínű, ritkábbak a rózsaszínű kristályok. A topázkristályok többnyire tiszták és átlátszók. A sárga szín a legvilágosabb sárgától egészen a sötét barnássárgáig terjed s a sárga színben igen sokszor kis vörös árnyalat is van. A sárga szín annyira jellemző a topázra, hogy sok más sárga követ jelzőkkel ellátva, topáznak hívnak. Az orientális vagy indiai, vagy királytopáz nem más, mint sárga [[zafír]], a spanyol, madeira, cseh, occidentális és aranytopáz pedig [[kvarc]]. Szép sötét sárga topázok [[Brazília|Brazíliában]] fordulnak elő, de ugyanitt aranysárga, mézsárga, borsárga kristályok is vannak. Halványsárga topázok [[Schneckenstein]]ben ([[Szászország]]) találhatók s ezeket ''szász-topázoknak'' hívják. Néha a szász kristályok kissé zöldes árnyalatúak s ezeket helytelenül ''szász-krizolitnak'' nevezik. A kékszínű topázok legtöbb esetben világos színűek, sokszor kissé zöldes árnyalatúak. A sötétebb kék szín nagyon ritka; újabban Brazíliában találtak sötét, zafírhoz hasonló színű kristályokat. Szép világoskék topázok találhatók az [[Urál-hegységben]] az innen származó kék színű topázokat általában ''szibériai-topáz''-nak szokták nevezni. Kissé zöldes árnyalatú, akvamarinhoz hasonló színű topázok, [[Szibéria|Szibériában]] fordulnak elő; ezek igen sokszor akvamarin néven kerülnek forgalomba. A folyókavicsok között talált, legömbölyödött élű, víztiszta kristályokat [[Brazília|Brazíliában]] ''vízcseppeknek'', azaz ''Pingos d’Agoa''-nak nevezik, a drágakőkereskedelemben ''gouttes d’eau'' néven vannak forgalomban. A legritkábbak a rózsaszínű topázok, amelyek néha ibolyás árnyalatúak. Brazíliában fordulnak elő s ''brazíliai-rubinnak'' is nevezik őket.
 
63. sor:
 
==Csiszolása és értéke==
[[KépFájl:Topas 1.jpg|thumbbélyegkép|250px|Csiszolt topáz]]
A sárga és kék topázokat gyakran csiszolják táblás és lépcsős köveknek, a színteleneket pedig drágaköveknek. A topáz nagyfokú hasadása a csiszolásban és fényezésben nagy óvatosságot kíván s ezért a táblalapot a bázislapra merőleges vagy ferde irányban kell elhelyezni.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Topáz