„A halál kultúrantropológiája” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a névtér javítása |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Carmina Burana (vers) –> Carmina Burana (versgyűjtemény) |
||
20. sor:
[[Fájl:Danzas de la muerte.gif|260px|jobbra|]]
[[Fájl:Hieronymus Bosch 040.jpg|bélyegkép|150px|jobbra|A pokol képe, ahogy azt [[Hyeronimus Bosch]] látta]]
A középkori ember számára a keresztény európában a halál mindennapi tapasztalat volt. Egyrészt a gyakori járványok, a háborúk, a magas csecsemőhalandóság, a boszorkányégetések, és a mai szemmel nézve rendkívül durva büntetések (például karóba húzás, kerékbe törés stb.) által minden napi részesévé avatta a halált az emberi létezésnek. Számos hiedelem élt vagy jelent meg új köntösben a keresztény hitvilággal vegyülve. A középkorban nem emeltek díszes sírboltokat, a katedrálisok, templomok azonban temetkezőhelyként szolgálhattak, elsősorban a tehetősebbek számára. A középkorban a nagy pestis-járványok következtében egyfajta "halál-kultusz" is kialakult, aminek részei a táncoló csontvázakat élőkkel ábrázoló képek, vagy a [[Carmina Burana (
===Jelenkor===
|