„Rábaszentmiklós” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal támogatott egyértelműsítés: Család – hivatkozások eltávolítása |
|||
23. sor:
== Története ==
A [[község]]et fennállása során, többféle néven említik az írásos források. A Kisszentmiklós név feltehetően a település nagyságára, míg a Kerekszentmiklós templomának rotundából kialakult formájára, az azt övező [[cinterem]]re, s az ezek köré épített házak, elhelyezkedésére utal. Első okleveles említése 1287-ből való, amikor is [[IV. Kun László]] király az Osl nemzetségbeli Gergelynek adományozta hadi érdemeiért. A [[tatárjárás]] idején a falu elpusztult, hosszú ideig lakosok nélküli [[puszta]] hely volt. [[Templom]]a a '''XI. század'''ból való. [[I. Lajos|Nagy Lajos]] [[király]] idején a Kanizsay család kezére került. Emiatt lakói ismét elhagyták, illetve a [[Oszmán Birodalom|törökd]]úlás miatt lakatlanná vált. Egy 1701-es irat szerint Keresztély Ágost [[győri püspök]] nyolc bérlő
melyet [[2002]]-ben felújítottak. Az [[orvosi rendelő]]t [[1963]]-ban építették, majd az ezredfordulón felújították. A háziorvos kétszer rendel hetenként az orvosi rendelőben. Az önkormányzat [[szociális étkeztetés]]t szervez néhány rászoruló részére. A község a legfontosabb vonalas [[infrastrúktura|infrastruktúrákkal]], rendelkezik (vezetékes víz, gáz, telefon). A közeljövő tervei között szerepel a szennyvíz csatornahálózat kiépítése. A 80-as évek végén [[törpevízmű]]re csatlakozott. A község négy kis utcájának a portalanítása is megtörtént. A folyékony hulladék elszállítása tartálykocsival történik. A tavalyi évig a legközelebbi posta Mórichidán illetve Kisbabóton volt. A magyar [[Posta]] legújabb szolgáltatása, hogy úgynevezett mobilpostát üzemeltet a lakosság megelégedésére. Az időskorúak ellátására tervezik a [[falugondnok]]i szolgálat bevezetését. Elsősorban a fiatalok vándoroltak el kisebb részben [[Csorna]] és [[Tét]]í felé, nagyobb részt [[Győr]]be. Az üresen álló házak egy részét külföldiek, főleg [[osztrák]]ok vásárolták fel. Ők csak a nyári időszakban, szabadságukat töltik a településen. A település életét a [[mezőgazdaság]] határozza meg. A [[város]]okról, az [[iparterület]]ektől távol levő [[település]] [[lakosság]]át nem tudta megtartani. A falu lélekszáma [[1949]]-ig növekedett, azóta folyamatosan csökken. A község lakói egy-két betelepülő kivételével római [[katolikus]] [[vallás]]úak. A kultúrházban 3 ezer kötetes [[könyvtár]] van. [[Tűzoltó egyesület]]e nagy hagyományokkal rendelkezik. A [[Vöröskereszt]] [[aktivista|aktivistái]] tevékenykednek a [[falu]]ban.
| |||