Wikipédia

„Dörzshajtás” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
21. sor:
== Alkalmazások ==
[[Kép:L-Reibraeder.png|thumb|300px|Fokozat nélkül változtatható dörzshajtások]]
Kis teljesítmények átvitelére gyakran alkalmazzák a dörzshajtást egíszerűségénélegyszerűségénél és olcsóságánál fogva. [[Lemezjátszó]]knál gyakran gumikerekes dörzstárcsa hajtja meg közvetlenül a lemezt tartó tárcsát.
 
Dörzshajtással könnyű fokozatnélküli hajtóműveket készíteni. Az ábrán több ilyen hajtómű látható, mindegyik edzett acélból készült dörzstárcsákat használ. Ezeket a zértazért készítik nagy keménységű anyagokból, mert a megvalósított kivitelű hajtóművek dörzstárcsái csak egy meghatározott sugáron valósítjákgördülnek megle a csúszás mentes legördüléstcsúszásmentesen, azonban mindig van olyan részük, ahol folyamatos csúszás lép fel. Ilyen fokozatmentes sebességváltókat használtak régebben a papírgyártó gépsoroknál, textilgépek hajtásánál, de régebben és ma is beépítenek ilyen hajtóműveket gépkocsikba is.
 
A normális irányú erő megnövelése érdekében gyakran használnak ékalakú hornyokat. A dörzshajtás hátránya, hogy kisebb a hatásfoka, mint egy hasonló célokra készített fogaskerekes hajtóműnek. A hatásfok az alkalmazott anyagoktól is függ: sima tárcsás dörzshajtómű hatásfoka <math> \eta = 90... 93 % </math>, melynél a veszteségeket elsősorban a nagy összeszorító erő miatti megnövekedett csapágysúrlódás okozza, ékhornyos kivitelnél az összeszorító erő kissabbkisebb ugyan, viszont a csúszás miatt a hatásfok mégis rosszabb: <math> \eta = 88...90 % </math>. A dörzshajtás másik hátránya, hogy nem használható kinematikai hajtásoknál (például óraszerkezeteknél).▼
 
▲A normális irányú erő megnövelése érdekében gyakran használnak ékalakú hornyokat. A dörzshajtás hátránya, hogy kisebb a hatásfoka, mint egy hasonló célokra készített fogaskerekes hajtóműnek. A hatásfok az alkalmazott anyagoktól is függ: sima tárcsás dörzshajtómű hatásfoka <math> \eta = 90... 93 % </math>, melynél a veszteségeket elsősorban a nagy összeszorító erő miatti megnövekedett csapágysúrlódás okozza, ékhornyos kivitelnél az összeszorító erő kissabb ugyan, viszont a csúszás miatt a hatásfok mégis rosszabb: <math> \eta = 88...90 % </math>. A dörzshajtás másik hátránya, hogy nem használható.
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.histomobile.com/dvd_histomobile/histomo/tech/90-2.asp Nissan Jatco "Extroid" CVT]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Dörzshajtás”