„Elektrodinamika” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
aNincs szerkesztési összefoglaló
{{Főcikk|Mértékszabadság}}
 
A Maxwell-egyenletek elektromos és mágneses erőtereit származtathatjuk a skalárpotenciálból ([[elektrosztatikus potenciál]]ból) és a [[vektorpotenciál]]ból. Ezek a potenciálok azonban nem szigorúan meghatározott mennyiségek. Régóta ismert, hogy az elektrosztikuselektrosztatikus potenciálhoz hozzá lehet adni egy tetszőleges állandó mennyiséget, ezzel mintegy eltolva a [[helyzeti energia]] [[nullpont]]ját. Az elektromos erőtér és a Maxwell-egyenletek változatlanok maradnak.
 
Ennél általánosabb szabadság is létezik a potenciálok megválasztásában. Tetszőleges hely- és időfüggésű <math>\psi(\mathbf{x},t)</math> függvényből kiindulva ennek [[gradiens]]ét a vektorpoteciálhozvektorpotenciálhoz adva, ugyanakkor az inverz fénysebességgel szorzott parciális időderiváltját a skalárpotenciálból levonva az erőterek és a Maxwell-egyenletek változatlanok maradnak. Ezt hívjuk az elektrodinamika '''mértékszabadságának''', a felvázolt transzformációt pedig '''mértéktranszformációjának'''.
 
==Kvantum-elektrodinamika==
==Kvantumelektrodinamika==
{{főcikk|Kvantumelektrodinamika}}
 
A [[kvantumelmélet]] elméleti alapjain, a [[Maxwell-egyenletek|klasszikus elektrodinamika]] [[mértékszabadság]]át az elektromágneses térről az anyagi (töltött) részecskékre is kiterjesztve jött létre az első sikeres [[kvantumtérelmélet]], a [[kvantumelektrodinamikakvantum-elektrodinamika]], amiért [[Feynman]], [[Tomonaga]] és [[Schwinger]] [[1965]]-ben megosztott [[fizikai Nobel-díj]]at kapott. A kvantumelektrodinamikakvantum-elektrodinamika kiterjesztése, az [[elektrogyenge elmélet]] a [[részecskefizika]] [[standard modell]]jének egyik alappillére.
 
==Külső hivatkozások==
30 259

szerkesztés