„John Hanning Speke” változatai közötti eltérés

[[1856]]-ban Speke és Burton együtt utaztak [[Kelet-Afrika|Kelet-Afrikába]], hogy megtalálják az elbeszélések szerint a kontinens közepén fekvő [[Afrikai Nagy Tavak]]at. Mindketten azt remélték, hogy expedíciójuk megtalálja a [[Nílus]] forrását is. Az út rendkívül kimerítő volt, különféle trópusi betegségekben mindketten megbetegedtek. Speke sokat szenvedett, amikor egy időre hallását elvesztette, mivel egy [[rovar]] a fülébe mászott, a rovart csak a késével tudta eltávolítani. Később egy időre a látását is elvesztette. FáradságosViszontagságos útjuk végén ők voltak az első európaiak, akik megpillantották a [[Tanganyika-tó|Tanganyika tavat]] (bár Speke még ekkor is látási problémákkal küzdött és nem látta tisztán a tavat). Egy másik tó hírét is hallották a környéken, de Burton túlságosan beteg volt és képtelen volt az út folytatására. Így Speke egyedül ment tovább és megtalálta azt a tavat, melyet az angol királynő tisztetelére [[Viktória-tó]]nak nevezett el. Ez volt az a tó, mely végül is a Nílus forrásának bizonyult. Eddigre azonban az expedíció felszerelésének jó része elveszett, így földmérő eszközök hiányában lényeges adatok, például a tó szintjének magassága és mérete nem voltak megállapíthatóak.