„Szép Szó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
<ref>[http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/jaelet7.htm Alkotói portrék a magyar irodalomból: József Attila, a Szép Szó szerkesztője]</ref>
voltak a felelős szerkesztői, [[Fejtő Ferenc]] pedig társszerkesztő volt. 1938 júliusától – miután József Attila meghalt és a többi szerkesztő emigrált – megszűnéséig [[Gáspár Zoltán]] szerkesztette. Első évfolyamát a [[Cserépfalvi Kiadó]] jelentette meg, a későbbieket a [[Pantheon Irodalmi Intézet Rt.]]. [[Hatvany Bertalan]], [[Ignotus Pál]], [[Németh Andor]], [[Remenyik Zsigmond]] és [[K. Havas Géza]] tartoztak szűkebb szerzői körébe.<ref>Új Magyar Irodalmi Lexikon</ref>
A városi demokrata írók legtudatosabb tömörülésként jött létre, a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] kompromisszumával szembehelyezkedve. A Szép Szó köre elsősorban ideológiai-publicisztikai tevékenységre összpontosította figyelmét, a szépirodalmi anyagot szinte csak kísérő jelenségnek tekintette a lapban. Ebben kivételt csak József Attila költészete jelentett. Remenyik Zsigmond, [[Tersánszky Józsi Jenő]], [[Nagy Lajos (író)|Nagy LAjos]] és [[Déry Tibor]] prózai írásai szerepeltek gyakran benne, és a legfiatalabb költőtehetségek: [[Pásztor Béla]], [[Zsigmond Ede]], [[Salamon Ernő]], [[Keszthelyi Zoltán]], [[Zelk Zoltán]], [[Vészi Endre]], [[Benjámin László]]. Érdemük [[Ady Endre]] és [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] méltó értékelése. Rendszeresen közöltek műfordításokat a szomszédos népek irodalmából. A Szép Szó szellemes és bátor csatákat vívott a
<ref>[http://mek.niif.hu/02200/02228/html/06/113.html ''A Szép Szó''] A magyar irodalom története / VI. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest 1966, Szerkesztette SZABOLCSI MIKLÓS, ISBN 963-05-1639-X sorozat ISBN 963-04-1645-4 6. kötet</ref>
| |||