„Széleskút” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a fájl;bélyegkép |
bővítés |
||
1. sor:
{{Szlovák település infobox
|név = Széleskút
|helyi név = Sološnica
|kép = Solosnica church 01.jpg
|képaláírás = A templom
|régió =
|kerület = Pozsonyi
|járás = Malackai
|kistérség =
|rang = község
|alapítás éve = 1367
|polgármester = Mária Hirthová
|irányítószám = 906 37
|körzethívószám = 034
|népesség = 1534
|népesség éve = 2006
|népsűrűség = 41
|tengerszint feletti magasság = 221
|terület = 37,75
|koordn_fok = 48
|koordn_perc = 28
|koordn_mperc = 00
|koorde_fok = 17
|koorde_perc = 13
|koorde_mperc = 50
|weboldal = www.solosnica.obec.szm.sk/
}}
'''Széleskút''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Sološnica'', [[német nyelv|németül]] ''Breitenbrunn''): falu a mai [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Pozsonyi kerület]]ben a [[Malackai járás]]ban.
==Fekvése==
[[Malacka (város)|Malackától]] 15 km-re északkeletre fekszik.
==Története==
[[1910]]-ben 1266, túlnyomóan szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Pozsony vármegye]] [[Malackai járás]]ához tartozott. ▼
A település a [[14. század]] elején keletkezett, első írásos említése [[1367]]-ből származik ''"Zeleskut, Pratunprun"'' alakban. [[1371]]-ben ''"Zyleskut"'' néven említik. A Szentgyörgy i és bazini grófok birtoka volt, majd a detrekői váruradalom részeként a Serédy és Balassa családok birtoka. A [[17. század]]tól a Pálffy családé, a detrekő-malackai uradalom része.
Egy [[1478]]-as feljegyzés szerint határában a Rachsturm hegy alatt (''"Colonia sub montem Rachsturm"'') Hólint nevű település volt, melynek lakói német erdei munkások voltak. Ez a település mintegy 20 fakunyhóból állt és [[1781]], a türemli rendelet kihirdetése után szűnt meg, amely nem engedte meg evangélikus imahely építését a száz család alatti közösségekben. Ezután lakói a közeli Széleskútra, vagy Bazinban telepedtek le.
[[1828]]-ban Széleskúton 205 ház állt 1484 lakossal, akik főként mezőgazdasággal, szövéssel, szűcsmesterséggel, mészégetéssel, faárukészítéssel foglalkoztak. A falu malmát [[1720]]-ban említik, ezenkívül a [[18. század]]ban papírgyár, a [[19. század]]ban pedig pálinkafőzde is működött a községben. Ekkor alapították az itteni uradalmi majort is. [[1857]]-ben a faluban nagy tűzvész volt, mely amellett, hogy hat ház és a templom kivételével az egész falu leégett 12 emberéletet is követelt. [[1861]]-ben a Széleskúti patak öntött ki medréből és a település nagy részét elöntötte. Lakói sokat szenvedtek az [[1866]]-os porosz-osztrák háború alatt is. A Morván átkelt porosz katonaság betört a településre és az egész környéken elterjesztette a kolerát, melyben három hónap alatt 149 lakos halt meg.
▲[[1910]]-ben 1266, túlnyomóan szlovák lakosa volt. Az [[I. világháború]]ban a falu 180 bevonult férfija közül 43-an estek el, főként a szerb fronton. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Pozsony vármegye]] [[Malackai járás]]ához tartozott.
[[2001]]-ben 1493 lakosából 1461 szlovák volt.
==Nevezetességei==
*A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült, ennek alapjain építették fel [[1699]]-ben a mai [[barokk stílus]]ú templomot. A templom belső festése 1880 és 1890 között készült.
==Külső hivatkozások==
*[http://www.solosnica.sk/ Hivatalos oldal]
*[http://www.sprievodcaslovenskom.sk/index.php?make=mapa&id=4001&obec=599&pl=obcesk Községinfó]
*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-561006&pos_y=-1246390&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Solo%9Anica%2C%20Malacky Széleskút Szlovákia térképén]
*[http://www.e-obce.sk/obec/solosnica/solosnica.html E-obce.sk]
{{Malackai járás}}
| |||