„Apor Vilmos” változatai közötti eltérés

Neves [[erdély]]i [[arisztokrata]] család sarja. A [[jezsuita|jezsuitá]]knál tanult, majd 1915. augusztus 24-én [[Nagyvárad]]on pappá szentelték. [[Gyula (város)|Gyula]]i [[plébános]]ként 26 évesen nagy tekintélyre tett szert, mikor a [[románok|román]] katonák túszszedő akciója után az elfogott gyulai polgárok ügyében, – többedmagával – kieszközölte a [[túsz]]ok szabadonbocsátását. 1941. február 24-én, 49 éves korában Gyulán szentelték püspökké, március 2-án ünnepélyes keretek között vonult be Győrbe. [[Serédi Jusztinián]] [[bíboros]] 1941 elején őt nevezte ki a [[Magyar Szent Kereszt Egyesület]] [[elnök]]évé, amely testület az egész ország területére kiterjedően a keresztény hitre térő zsidó polgárok ügyével foglalkozott. A [[németek|német]] megszállás és [[hungarizmus|nyilas]] hatalomátvétel után felekezetre és [[etnikum]]ra való tekintet nélkül állt ki az üldözöttek mellett. Keményen bírálta és ostorozta a fennálló rendet, személyesen kelt a kiszolgáltatottak védelmére a német és nyilas vezetőkkel szemben. (1945. március 28-án megkezdődött Győr ostroma.) Március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy [[szovjet]] [[tiszt]] dulakodás közben halálosan megsebesítette. Április 2-án, húsvét hétfőn hajnali 1 órakor, belehalt sérüléseibe. Holttestét a [[karmelita]] [[templom]] [[kripta|kriptájában]] temették el. 1986. május 23-án a [[székesegyház]]ban helyezték végső nyughelyére. 1997. november 9-én [[II. János Pál]] [[Pápa (egyházfő)|pápa]] [[Boldog (titulus)|boldoggá]] avatta.