„I. Rómanosz bizánci császár” változatai közötti eltérés

Rómanosz császárrá válva rövidesen gondoskodott az utódlásról. [[921]]. [[május 20]]-án Khrisztophorosz nevű fiát második császárrá koronázták, ami azt jelentette, hogy az eredetileg trónt birtokló, még mindig fiatal VII. Konstantin végképp súlytalanná vált, mint harmadik uralkodó. Rómanosz halála esetére Khrisztophorosz örökölte volna a császári bíbort, háttérbe szorítva a Makedón dinasztiát. [[924]]. [[december 25]]-én két másik Lekapénosz-fi, Sztephanosz és Kónsztantinosz is császári méltóságra emelkedett, bár ők nem előzték meg rangban Konstantint. Rómanosz negyedik fiát, Theophülaktoszt egyházi pályára szánta, és [[933]]. [[február 3]]-án pátriárkává szenteltette akkor tizenhat esztendős gyermekét, aki értelemszerűen a császári akarat szolgai végrehajtója volt.
 
Hogy a ház mégsem élt tovább, annak Krisztophorosz korai, [[931]]-ben bekövetkezett halála volt az oka. Rómanosz ugyanis ezután nem helyezte VII. Konstantin elé két másik fiát, akik végül attól félve, hogy agg atyjuk elhunyta esetén kiesnek a hatalomból, megbuktatták őt [[945]] végén. A hatalmat azonban támogatottság híján nem tudták megragadni, ezért az évtizedek óta először önállóan cselekvő Konstantin száműzte, majd megölette őket. ARómanosz lovainakLekapénosz élőkét Theophülaktoszés fél évvel letételét követően szerzetesként halt meg száműzetésben. [[956922]]-osben haláláigelhunyt megfelesége, Helené és Khrisztophorosz nevű fiuk mellé temették a [[Mirülaion]]-templomba, amely egy [[ciszterna|ciszternává]] alakított késő [[ókor]]i rotunda fölé építtetett tudtaúj őriznipalotájához pátriárkátusátcsatlakozott.
 
Fiai közül egyedül a lovainak élő Theophülaktosz pátriárka őrizte meg rangját egészen [[956]]-os haláláig. Négy említett fia mellett két lánya ismert, a VII. Konstantinhoz adott Helené és a Rómanosz Argürosszal összeházasított Agatha. Rómanosznak még egy gyermeke ismert: [[Baszileiosz Lekapénosz|Baszileiosz]] nevű törvénytelen, kasztráltatott fia parakoimomenoszi rangban különösen fontos szerepet játszott az elkövetkező négy császár udvarában.
 
A Rómanos uralkodása alatt teljességgel háttérbe szorított VII. Konstantin igen becsmérlően emlékezett meg róla, [[De administrando imperio]] című művében kritizálva alacsony származását és ebből fakadó képzetlenségét. A modern történetírás azonban a legtehetségesebb császárok között tartja számon Rómanosz Lekapénoszt, akinek leányától származó utódai egészen [[1050]]-ig ültek a konstantinápolyi trónon.
 
== Külső hivatkozások ==