„Második átmeneti kor” változatai közötti eltérés

Az egyiptomiak régi szokása szerint keleti határaikon beengedték a szomszédos pásztornépeket a deltavidék gazdag legelőire. A XIII. dinasztia idején ezért [[Egyiptom]] súlyos helyzetbe került. A trónviszályok megingatták az állam alapjait. A XIII. és a XIV. dinasztia fáraói nemcsak rövid ideig uralkodtak, de néhányszor egyidejűleg több kormány is létezett. Az egyiptomi királyság felaprózódott, s az ország délkeleti részére beszivárgott ázsiaiak – elsősorban a Deltában – nagyon elszaporodtak. I. e. 1650 körül a hükszoszok, akik az indoeurópaiak előnyomulásának hatására megindult népmozgalom folytatásaként érkeztek a térségbe, fölényes harci technikájuknak köszönhetően – ló vontatta harci szekerek, szaruból és fából készült íjak – egész Egyiptomot meghódították, s Szíria és Palesztína fölött is uralkodtak. A fejletlen haditechnikájú egyiptomiak, akik majdnem csupaszon, kis csatabárdokkal és íjakkal harcoltak, vereséget szenvedtek. Maga a [[hükszosz]] elnevezés az „idegen országok uralkodóit” jelentő egyiptomi kifejezés ''(heka haszut)'' görög formája. Bár ugyanerről [[Josephus Flavius]] [[Manethón]]t idézve a következőket írta: „Ezt a népet hükszosznak nevezték, ami ezt jelenti: pásztor királyok, mert „hük” szent nyelvben királyt jelent, „szosz” pedig a népi nyelvben pásztort. Ennek a két szónak az egyesítése adja a hükszoszt.”

A hükszoszok ([[Apóphisz]] fáraó) fővárossá a deltavidék keleti részén Avarisz városát tették meg. Azt nem tudjuk pontosan, hogy a hükszoszok miként hódították meg Egyiptomot. Az bizonyos, hogy az i. e. XVII.sz. század végén a hükszoszok vezetője, [[Szalitisz]] megalapította saját dinasztiáját, amit a történészek a XV. egyiptomi dinasztiaként jelölnek. S ennek a dinasztiának a fáraóit az egész országban első számú fáraóként ismerték el, de még a vetélytársakat is megtűrték. A XIII. dinasztia továbbra is létezett, de a Delta északnyugati részén valószínűleg a XIV. dinasztia tagjai uralkodtak (ez mindmáig kétséges). E tények azt mutatják, hogy a hükszosz fennhatóság nem volt különösebben erős az ország déli részén, itt inkább a fáraók uralkodtak a kis fejedelemségek fölött, amelyek szívesebben fogadták el az ő uralmukat, mint az egységes és erős királyságot.

*Larousse Világtörténet. Az első civilizációk. A kezdetektől i. e. 970-ig. Új Ex Libris 1993. ISBN 963 9031 615

*Anne Millard: Nagy civilizációk. Egyiptom i. e. 3118-i. sz. 642. Fabula Könyvkiadó 1990.