„Vidos József” változatai közötti eltérés

formázás
a (Bot: dátumlinkek javítása)
(formázás)
'''Vidos József''' ([[Kemenesmihályfa]], [[1805]]. [[április 18.]] – Kemenesmihályfa, [[1849]]. [[augusztus 3.]]) az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharcban]] nemzetőrparancsnok, kormánybiztos, [[evangélikus]] [[egyházkerületi felügyelő]].
 
==Életrajz==
A [[13. század]]ban [[V. István]]tól nemességet kapott családban született. Középiskolai tanulmányait a [[Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum)|soproni evangélikus líceum]]ban folytatta. Jogi tanulmányok után szülőföldjén megyei szolgálatba lépett. 1836-tól [[Vas megye]] főjegyzője, majd 1838 és 1842 között kétszer is alispánja volt. Jó viszonyt ápolt [[Széchenyi István]]nal. Az utolsó rendi országgyűlésen Vas megye egyik ellenzéki követeként vett részt. Tagja volt annak a küldöttségnek, amely 1848. március 15-én a Kossuth-féle feliratot vitte Bécsbe. Júniusban őt bízták meg megyéje nemzetőrségének parancsnokságával, de katonai rangot nem kapott. [[Jellasics József|Jellasics]] szeptemberi támadásáig csapataival a [[dráva]]i magyar hadseregben szolgált, majd hazatért Vas megyébe. Az év folyamán a [[Dunántúli Evangélikus Egyházkerület]] gyülekezetei egyházkerületi felügyelőnek választották, ezt a magas tisztséget haláláig töltötte be.
===Korai évek===
A [[13. század]]ban [[V. István]]tól nemességet kapott családban született. Középiskolai tanulmányait a [[Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum)|soproni evangélikus líceum]]ban folytatta. Jogi tanulmányok után szülőföldjén megyei szolgálatba lépett. 1836-tól [[Vas megye]] főjegyzője, majd 1838 és 1842 között kétszer is alispánja volt. Jó viszonyt ápolt [[Széchenyi István]]nal. Az utolsó rendi országgyűlésen Vas megye egyik ellenzéki követeként vett részt. Tagja volt annak a küldöttségnek, amely 1848. március 15-én a Kossuth-féle feliratot vitte Bécsbe. Júniusban őt bízták meg megyéje nemzetőrségének parancsnokságával, de katonai rangot nem kapott. [[Jellasics József|Jellasics]] szeptemberi támadásáig csapataival a [[dráva]]i magyar hadseregben szolgált, majd hazatért Vas megyébe. Az év folyamán a [[Dunántúli Evangélikus Egyházkerület]] gyülekezetei egyházkerületi felügyelőnek választották, ezt a magas tisztséget haláláig töltötte be.
 
===A nemzetőr===
Jellasics támadása után [[Batthyány Lajos]] terve az volt, hogy a dunántúli népfelkelés és nemzetőrség a bán háta mögött benyomul [[Horvátország]]ba. A terv végrehajtásával Vidost bízta meg, akinek egyúttal parancsnoksága alá rendelte Veszprém, Győr, Sopron, Zala, Moson és Somogy megye nemzetőrségét is. A terv végül nem valósult meg, de Vidos a mintegy tizenháromezer fős seregével [[október 3.|október 3-án]] felszabadította a horvát megszállás alól [[Nagykanizsa|Nagykanizsát]], elvágva ezzel Jellasics hadseregének egyik fő utánpótlási vonalát. Csapataival részt vett ezután a [[Kuzman Todorović]] tábornok hadoszlopa elleni hadműveletekben, majd betegségére hivatkozva kérte katonai megbízatása alóli felmentését. [[1849]] januárjáig Vas megye kormánybiztosaként működött, jelentős szerepet játszva az ottani honvédtoborzás és hadianyag-ellátás szervezésében. Miután a császári csapatok megszállták a megyét bujdosásra kényszerült. 1849 nyarán [[kolera|kolerában]] megbetegedett és rövidesen meghalt. [[Edvi Illés Pál]] evangélikus [[lelkész]] temette el.
Tagja volt annak a küldöttségnek, amely 1848. március 15-én a Kossuth-féle feliratot vitte Bécsbe. Júniusban őt bízták meg megyéje nemzetőrségének parancsnokságával, de katonai rangot nem kapott. [[Jellasics József|Jellasics]] szeptemberi támadásáig csapataival a [[dráva]]i magyar hadseregben szolgált.
Jellasics támadása után [[Batthyány Lajos]] terve az volt, hogy a dunántúli népfelkelés és nemzetőrség a bán háta mögött benyomul [[Horvátország]]ba. A terv végrehajtásával Vidost bízta meg, akinek egyúttal parancsnoksága alá rendelte Veszprém, Győr, Sopron, Zala, Moson és Somogy megye nemzetőrségét is. A terv végül nem valósult meg, de Vidos a mintegy tizenháromezer fős seregével [[október 3.|október 3-án]] felszabadította a horvát megszállás alól [[Nagykanizsa|Nagykanizsát]], elvágva ezzel Jellasics hadseregének egyik fő utánpótlási vonalát. Csapataival részt vett ezután a [[Kuzman Todorović]] tábornok hadoszlopa elleni hadműveletekben, majd betegségére hivatkozva kérte katonai megbízatása alóli felmentését. [[1849]] januárjáig Vas megye kormánybiztosaként működött, jelentős szerepet játszva az ottani honvédtoborzás és hadianyag-ellátás szervezésében. Miután a császári csapatok megszállták a megyét bujdosásra kényszerült. 1849 nyarán [[kolera|kolerában]] megbetegedett és rövidesen meghalt. [[Edvi Illés Pál]] evangélikus [[lelkész]] temette el.
[[1849]] januárjáig Vas megye kormánybiztosaként működött, jelentős szerepet játszva az ottani honvédtoborzás és hadianyag-ellátás szervezésében.
 
===Halála===
Az év folyamán a [[Dunántúli Evangélikus Egyházkerület]] gyülekezetei egyházkerületi felügyelőnek választották, ezt a magas tisztséget haláláig töltötte be.
Miután a császári csapatok megszállták a megyét bujdosásra kényszerült. 1849 nyarán [[kolera|kolerában]] megbetegedett és rövidesen meghalt. [[Edvi Illés Pál]] evangélikus [[lelkész]] temette el.
 
==Felhasznált források==