„Kerbela” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: dátumlinkek javítása
56. sor:
 
== Története ==
Az iszlám korai történetében fontos szerep jutott a mai Kerbelát övező síkságnak. [[680]]-ban [[Damaszkusz]]ban meghalt [[Muávija ibn Abí Szufján]], az első [[omajjád]] kalifa,. egyúttalA közreműködésével megbuktatott [[Ali kalifaibn Abí Tálib]] gyilkosa. Alikisebbik fia, [[HuszainHuszajn ibn Ali|Huszajn]] elérkezettnek látta az időt arra, hogy a kalifátust visszaszerezze, és seregével Muávija fia, [[I. Jazíd|Jazíd]] ellen vonult. [[680]]. [[október 10.|október 10-én]] (muharram hó 10. az [[iszlám holdnaptár]] szerint) a mai Kerbela melletti síkon az omajjádokOmajjádok tervükről értesülő kormányzójának csapatai rátörtek táborára, és lemészárolták HuszainHuszajn seregét és számos családtagját. A [[kerbelai csata|csatában]] maga HuszainHuszajn, és testvéreféltestvére, [[Abbász ibn Ali]] is elesett, és a közelben emelt mauzóleumban temették el őket. A tragikus esemény, [[Mohamed próféta]] unokájának halála a síiták leghosszabb, tíz napig tartó gyászünnepe ''([[asúraásúra]]).'' Az elkövetkezendő évtizedekben a sírok fölé emelt hatalmas [[mecset]] a síiták egyik legszentebb zarándokhelyévé vált, s körülötte lassan kialakult maga a város is. Kerbelát immár évszázadok óta évente több százezres zarándoksereg keresi fel. A mecset kupoláját és két minaretjét a 18. század végén [[irán]]i adományokból színarannyal vonták be.
 
A 680-ban történtekhez kötődően a síiták hite szerint az, akit Kerbelában, a mártír HuszainHuszajn ibn Ali sírja közelében temetnek el, egyenesen a hetedik mennyországba jut. Ezért a várost a sivatag felől hatalmas [[temető]] övezi. Ehhez hasonló, kultikus síita temetkezési helyként tartják számon [[en-NádzsefNedzsef]]et, ahol magának [[Ali kalifa|Ali kalifának]] a sírja található.
 
A szent sírokat az évszázadok során több uralkodó elzárta a zarándokok elől, sőt, többen a megsemmisítésükre is kísérletet tettek – legutóbb [[1802]]-ben a városba betörő [[vahábitákvahhábiták]] –, ám a szent hely mindannyiszor megmenekült az enyészettől. A [[szunnita]] [[Szaddám Huszein]] [[1979]]–[[2003]] közötti országlása alatt a síita vallásos áhítat legkülönfélébb megnyilvánulásait tiltotta, így Kerbela zarándoklati jelentősége is visszaesett. Huszein rezsimének leverését, az [[iraki háború]]t követően a különféle síita csoportok közötti véres leszámolások helyszíne lett a város. Később, a nyugalom helyreálltát követően ismét visszatértek a zarándokok, és újra megnyíltak Kerbela nagy hírű, a [[tizenkettes sía|tizenkettes]] síita teológiai iskolái, köztük [[Ibn Fáhid]] 16. század végén alapított medreszéje is.
 
== Látnivalói ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kerbela