„Radó Tibor” változatai közötti eltérés

Budapesten megkezdett [[BME|Műegyetemi]] tanulmányait két év után meg kellett szakítania, mert [[1915]]-ben besorozták, alhadnagyként [[1916]]-ban hadifogságba esett az orosz fronton, és négy év után térhetett csak haza [[Szibéria|Szibériából]], egy Tobolszk melletti táborból. A lágerben egy kutató matematikus fogolytársától, Eduard Hellytől tanult matematikát. Több ezer kilométeres út után [[1920]]-ban hazatérve már nem mérnökként folytatta tanulmányait, hanem a matematika [[Szeged]]re vonzotta, ahol [[Haar Alfréd]] és [[Riesz Frigyes]] tanítványaként tett [[Ph.D.]] vizsgát [[1923]]-ban. Kis ideig a [[Szegedi Tudományegyetem|szegedi egyetemen]] tanított, majd [[1928]]-ban a [[Rockefeller Alapítvány]] ösztöndíjasaként [[Németország]]ban kutatott. [[1929]]-ben az [[Egyesült Államok]]ba költözött, a [[Harvard Egyetem|Harvardon]] és a [[Rice Egyetem]]en dolgozott, [[1930]]-tól az [[Ohio]] Állami Egyetemen dolgozott. Ez évben publikálta legjelentősebb cikkét a Plateu-probléma megoldásáról. [[1935]]-ben amerikai állampolgárságot kapott. [[1942]]-ben a [[Chicago|chicagói]] egyetem vendégprofesszora volt. A II. világháború idejénvégén kormányzati szakértőként dolgozott, majdfeladata volt az USA atomprogramjához német tudósok toborzása. [[1946]]-tól [[1948]]-as nyugdíjba vonulásáig az Ohiói Állami Egyetem matematika tanszékét vezette.