„Geotermikus gradiens” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Yvan (vitalap | szerkesztései) |
Yvan (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
13. sor:
Amit a [[Föld]] felszínétől számítva hőmérséklet-növekedésnek értelmezünk, valójában pontosan fordított folyamat: a Föld belsejéből érkező hő fokozatos csökkenése [[bolygó]]nk felszíne felé közeledve. Jelenlegi ismeretek szerint a belső hő [[radioaktivitás|radioaktív]] anyagok [[bomlás]]ából származik.
== Magyarország geotermikus adottságai ==
[[Magyarország]]on a geotermikus gradiens értéke átlagosan 5 C°/100 m, ami mintegy másfélszerese a világátlagnak. Ennek oka az, hogy a Magyarországot magában foglaló Pannon-medencében a [[földkéreg]] vékonyabb a világátlagnál (mindössze 24-26 km vastag, vagyis mintegy 10 km-rel vékonyabb a szomszéd területekhez képest) és így a forró magma a felszínhez közelebb van, valamint az, hogy jó hőszigetelő üledékek ([[agyag]]ok, [[homok]]ok) töltik ki. A mért hőáramértékek is nagyok (38 mérés átlaga 90,4 mW/m 2 , miközben az [[európa]]i [[kontinens]] területén 60 mW/m 2 az átlagérték).
A felszínen kb. 10 C° a középhőmérséklet, az említett geotermikus gradiens mellett 1 km mélységben 60 C°, 2 km mélységben 110 C° a kőzetek hőmérséklete és az azokban elhelyezkedő vízé is. A geotermikus gradiens a [[Dél-Dunántúl]]on és az [[Alföld]]ön nagyobb, mint az országos átlag, a [[Kisalföld]]ön és a hegyvidéki területeken pedig kisebb annál. Az ismert, jó vízvezető képződmények legnagyobb mélysége eléri a 2,5 km-t. Itt a hőmérséklet már a 130-150 C°.
A hévízkutakban felfelé haladó víz azonban lehűl, ezért a felszínen a vízhőmérséklet ritkán haladja meg a 100 C°-t. Gőzelőfordulásokat csak néhány, kellően még nem megkutatott, nagy mélységű feltárásból ismerünk. Magas hőmérsékletű, gőz alakban jelentkező geotermikus előfordulások szempontjából Magyarország nincs olyan kedvező helyzetben, mint az aktív vulkánossággal jellemezhető országok (pl. Izland, Olaszország, Oroszország (Kamcsatka) stb.).
Magyarországon a 30 C°-nál melegebb kifolyóvizű kutakat és forrásokat tekintjük hévízkutaknak, illetve [[hévforrás]]oknak (termálvizeknek). Ilyen hőmérsékletű víz az ország területének 70 %-án feltárható az ismert képződményekből.
== Külső hivatkozások ==
| |||