„Hajdúváros” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kieg
→‎A valamikori Hajdú-kerület: A Hajdú kerület cikkbe, ami mindjárt kész.
9. sor:
Municipális statutumaikat a hajdúvárosok az [[1791]]. LXVII. törvénycikk által kiküldött bizottmánynak (deputatio pubblico-politica) mutatták be, a következő címmel: ''Hajdonicalium Oppidorum Statuta et vigentes consuetudines circa empptiones et venditiones jurium possessionariorum introduitae'' (a fekvő birtok eladására és vételére vonatkozó statutumok és szokások) és ''Statuta et municipales consuetudines Districtus Oppidorum Hajdonicalium in foriseorum judiciariis observari solitae''. A fekvő birtok nem nemesi, de szabad [[közös tulajdon]]a volt, amelyből különös statútumok által szabályozott egyéni szabad birtok alakult. Mivel a hajdúvárosokban az adományozás mindig mindkét ágra szállt (''militibus nostris hajdonibus haeredibusque et posteritatibus ipsorum utriusque sexus universis''), örökösödési viszonyaikban a hajdúvárosok a mindkét ágbelieket illető nemesi vagyon szabályozását követték.
 
 
==A valamikori Hajdú-kerület==
Hajdú-kerületnek nevezték a hajdúknak önálló törvényhatóságát, amelynek területe 966,2 km2, lakóinak száma [[1870]]-ben 62 914 volt. A kerület a 6 hajdúvárosból állt. Székhelye Hajdúböszörmény volt. Az [[1876]]. évi XXXIII. törvénycikk a hajdú-kerületet 9 [[Szabolcs vármegye|szabolcs-vármegyei]] és 3 [[Bihar vármegye|biharvármegyei]] község, valamint [[Debrecen]] [[szabad királyi város]] területével [[Hajdú vármegye|Hajdú vármegyévé]] egyesítette, Debrecen székhellyel.
 
==Forrás==