„Távmunka” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
'''A távmunka fogalma'''
15. sor:
'''A munka szervezésének fejlődése'''
A távmunkával összefüggésbe hozható első alapvetéseket '''Max Wéber''' (1964-1920) fogalmazta meg "Gazdaság és társadalom" c. összefoglaló művében.
1997-ben került sor a részmunkaidő szabályozására, majd az Európai Bizottság 2002-ben – a szociális partnerekkel kötött megállapodásban – a távmunkát olyan munkaszervezési és/vagy munkavégzési formaként definiálta, amely a számítástechnikát munkaviszony keretei között ve-szi igénybe, illetve ahol a munkát, – mely a munkaadó telephelyén is megszervezhető lenne – a munkavállalók attól rendszeresen távol végzik. Távmunkavállalónak pedig az a személy tekint-hető, aki e meghatározásnak megfelelő keretekben ICT (Information and communication technologies) eszközökkel – magyarul az információs és kommunikációs technológia eszközei-vel végzi a munkáját.▼
Weber szerint a cselekvés lehet:
- Célracionális
- Értékracionális
- Affektív
- Tradicionális
Weber "A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme" c. műve a nyugati kultúra racionalizálódásának folyamataival, a kapitalista termelés és a bürokratikus jogrendszer, ill. államigazgatás kialakulásával foglalkozik.
- '''Frederick Winslow Taylor''' elmélete szerint "Eddig a személyiség (ember) ált a középpontban, a jövőben a rendszer lesz az elsődleges"
− a fizikai és szellemi munkát szét kell választani,
− a munkás nem több, mint a gép tartozéka, eszköz a végrehajtásban,
− a munkásokat pályaalkalmassági vizsgálatok alapján kell kiválasztani,
mindenkit képességeinek, képzettségének megfelelő legmagasabb szintű feladattal kell megbízni. Nevéhez fűződik a TELJESÍTMÉNYRENDSZER fogalma. Taylor ellenzi a csoportmunkát.
Társai: '''EMERSON''', a technológiai előírások, szabványosítás atyja;
- '''Frank és Lillan GILBRECHT''': Mozdulatelemzés. Folyamatok egyszerűsítése, kiiktatása.
'''Henry GANNT''' később a munkafolyamatok és az elvégzéséhez szükséges idő közötti összefüggéseket viszsgálja. A róla elnevezett un. GANNT diagram szinte minden pályázat kötelező elemét képezi.
- Jack Nilles, a távmunka atyja megfogalmazásában: "A munka utazik."
- Gil Gordon távmunak szakértő szerint "Mindenkinek önmagának kell eldöntenie, hogy életében indokolt-e a távmunka választása - abban az esetben például, ha valakinek elegendő ösztönzést ad munkájához saját belső motivációja, nagy az önfegyelme, és nem túl nagy a társaság igénye, a távmunka valóban testre szabott, jó választás lehet."
▲1997-ben került sor a részmunkaidő szabályozására, majd az Európai Bizottság 2002-ben – a szociális partnerekkel kötött megállapodásban – a távmunkát olyan munkaszervezési és/vagy munkavégzési formaként definiálta, amely a számítástechnikát munkaviszony keretei között ve-szi igénybe, illetve ahol a munkát, – mely a munkaadó telephelyén is megszervezhető lenne – a munkavállalók attól rendszeresen távol végzik. Távmunkavállalónak pedig az a személy tekint-hető, aki e meghatározásnak megfelelő keretekben ICT (Information and communication technologies) eszközökkel – magyarul az információs és kommunikációs technológia
A szociális partnerek a távmunkát mint a munkaszervezés olyan korszerűsítési lehetőségeként értelmezték, amely a vállalatok és az állami szolgáltató intézmények számára egyaránt alkal-mazhatnak. A munkavállalók a távmunka segítségével munkájukat, valamint családi, közösségi (társadalmi) kötelezettségeiket összhangba hozhatják, miközben nagyobb függetlenséget élvez-nek feladataik elvégzésében.
39 ⟶ 62 sor:
A munkaadónak tiszteletben kell tartania a távmunkavállaló magánéletét. Amennyiben a mun-kaadó a távmunkás jelenlétét online vizuális eszközökkel kívánja ellenőrizni, úgy az intézkedés-nek a Vizuális megjelenítő egységekről szóló 90/270 sz. European Economic Community (EEC) Irányelv céljaival összhangban kell állnia.
A munkaadó felelős a rendszeres távmunka végzéséhez szükséges eszközök biztosításáért, üzembe helyezéséért és karbantartásáért, hacsak a távmunkavállaló nem a saját eszközeit hasz-nálja. A munkaszerződésben lehetőség van annak szabályozására - ha a távmunkát rendszeresen végzik -, hogy a munkaadó ellentételezze, vagy fedezze a munkavégzéssel, így különösen az adattovábbítással/kommunikációval felmerülő költségeket.
54 ⟶ 76 sor:
A távmunkavállalóknak a munkaadó telephelyén hozzájuk hasonló munkavállalókkal azonos képzési és szakmai előmeneteli lehetőségeket kell biztosítani, és munkájukra ezen munkaválla-lókkal azonos értékelési rendszer vonatkozik. A távmunkavállalóknak megfelelő képzést kell biztosítani, mely az általuk használt eszközök alkalmazására és a munkaszervezés ezen formájá-nak sajátosságaira irányul. A távmunkavállaló elöljárójának és közvetlen munkatársainak is le-het szüksége képzésre ezen munkaformával és annak irányításával kapcsolatban.
'''Munkajog és Munkaszervezés'''
'''A távmunka elterjedsége'''▼
A távmunka alapvetően a munkaszervezés modern, költségtakarékos formája. A magyar jogrendszerben konkrét szabályozást a Munka Törvénykönyve X/A fejezete tartalmaz a távmunkáról.
Távmunkát végezni azonban megbízásos jogviszonyban, vagy vállalkozóként is lehet. Lényeges, hogy a munkavégzés a jogszabályoknak megfelelően, átlátható, ellenőrizhető (szerződéses) keretek között történjen.
Nem nevezhető távmunkának, de még vállalkozói tevékenységnek sem, a különböző informatikai támogatással végzett hálózatépítésre, a jogszabályokba ütkötő "spam" levelek küldésére, vagy az un. "klikkelésre" irányuló tevékenység.
A távmunka nem speciális tevékenység, és nem foglalkozás. Távoli helyről munkakörök, pozíciók tölthetőek be, - ezek azonban minden esetben konkrét szaktudást, munkatapasztalatot, ismeretet feltételeznek.
Hagyományosan távmunkában, illetve távoli helyről végezhető tevékenység a prograomozás, az adatbázis feltöltés, a honlapkészítés, az adminisztrátori, leírói, fordítói tevékenység. A távoli helyről történő munkavégzés lehetősége azonban a gazdaság egyre több ágában van jelen: kutatók, tervezők, mérnökök, statisztikusok, elemzők végzik napi munkájukat egyre gyakrabban a cég, intézmény székhelyétől fizikailag távol eső helyről. Napjainkban egyre jelentősebb szerepet töltenek be a különböző távfelügyeleti, vagy tanácsadói tevékenységek.
A távmunka-végzés színtere lehet:
- otthoni munkhely
- közösségi munkahely (szatellit iroda, távmunka ház, teleház, távmunka központ)
- mobil munkahely
Az USA-ban az összes foglalkoztatott 24%-a, az Európai Unióban az aktív munkavállalók 13%-a dolgozik távmunka módszerrel. Az Unió egyes tagországaiban – a földrajzilag északabbra el-helyezkedő országoktól dél felé haladva – igen jelentősek az átlagtól való eltérések. Hollandiá-ban 26%, Finnországban 22%, míg Franciaországban valamivel 6% felett, Spanyolországban kevéssel 5% alatti a távmunka részesedése a munkaerőpiacon.
93 ⟶ 132 sor:
A versenyképes gazdaság megteremtése azt igényli, hogy az ország jelentős gazdasági potenci-állal rendelkező területein és az elmaradott térségekben egyaránt támogassuk új vállalkozások létrehozását, az új technológiák elterjesztését, az együttműködési lehetőségek kihasználását, amely által javul a vállalkozások működési hatékonysága, jövedelemtermelő képessége, és így további új munkahelyek keletkezhetnek.
'''Források:'''
1. <references/>ECOSTAT: Távmunka - az információs társadalom új foglalkoztatási lehetısége
2. <references/>Oktatási informatikai stratégia OM Informatikai Fıosztály Budapest, 2004. március
3. <references/>Távmunka Tanulmányok 2006 (BMIK dr.Bihary Pál szerk)
4. <references/>Az IHM-FMM-1 Távmunka támogatásra kiírt pályázat monitoring vizsgálatának
elemzése, Budapesti Munkaerıpiaci Intervenciós Központ, Távmunka Programiroda,
Budapest 2004. november
5. <references/>Távmunka Feher konyv
6. <references/>Honline: Távmunka a gyakorlatban (MEH Távmunka Főirány, Déri Tamás)
7. <references/>Távmunka Tanulmányok 2006 (BMIK dr.Bihary Pál szerk)
8. <references/>Flexible Working (Eligibility, Complaints and Remedies) Regulations 2002 and the
Flexible Working (Procedural Requirements) Regulations 2002.
9. <references/>G. Schienstock: Flexbilisierung in der Informationsgesellschaft, In: Hans G. Zilian, J.
Flecker: Felexibilisierung – Problem oder Lösung, Berlin 1998.
10. <references/>Ursula Huws vezetésével az Istitute for Employment Studies (IES) központ és a
Telecottage and Telecentre Association (TCA
11. <references/>Az IKT technológiák által lehetıvé tett outsourcing és offshoring tevékenységek
Magyarországon és az általuk létrehozott nemzetközi munkahely-áramlás.
Összeállította: Dr. Futó Péter,
12. <references/>G. Schienstock: Flexbilisierung in der Informationsgesellschaft, In: Hans G. Zilian, J.
Flecker: Felexibilisierung – Problem oder Lösung, Berlin 1998
13. <references/>White Paper on Growth, Competitiveness and Employment. Supplement 6/93
Bull.EC.
14. <references/>Projektek tervezése és menedzselése (Király Zsolt)
15. <references/>A Távmunka (Petrényi Szilvia -Déri Tamás)
16. <references/>E-learning megoldások a távmunka szolgálatában (Emih Szabolcs, Negral, IT Igazgató)
17. <references/>A távmunka, mint lehetőség (Breiner Ildikó)
18. <references/>A humánpolitika szerepe a távmunka-foglalkoztatásban (Breiner Ildikó)
19. <references/>A Távmunka, mint lehetőség (Breiner Ildikó
20. <references/>Az internet jövője (dr. Bakonyi Péter)
21. <references/>A tehetség benned van! (Déri Tamás)
22. <references/>Digitális Írástudás (Reményi Zoltán)
23. <references/>Szervezetpszichológia (Nagy Emese)
| |||