„Küzmics István” változatai közötti eltérés

egy kis javítás
a (Bot: következő hozzáadása: ru:Штеван Кÿзмич)
(egy kis javítás)
[[Kép:Zakonposoni-1--1-.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Küzmics [[Pozsony]]ban megjelent Újtestamentumának későbbi kiadása [[1817]]-ben.]]
'''Küzmics István''' ([[vend nyelvjárás|vendül]]: '''Števan Küzmič''', [[szlovén nyelv|szlovénül]]: '''Štefan Küzmič''') (Sztrukóc, [[1723]]. k. – [[Surd]], [[1779]]. [[december 22.]]) [[magyarországi szlovének|magyarországi szlovén]] [[evangélikus]] lelkész, tanító és vallási író, aki [[Somogy vármegye|Somogy vármegyében]] végezte papilelkipásztori hivatását. A megyébe a [[17. század]]ban, majd a [[18. század]]ban nagyon sok szlovén települt le a [[Mura]] vidékéről.<br>
Küzmicsre a magyar könyvek mint a ''„vend irodalmi nyelv”'' megalkotójára tekintenek, mivel a bibliafordítások másutt is egységes nyelvek alapjai lettek. Valójában csak regionális irodalmi nyelvet teremtett, mert a vend azonos a [[szlovén nyelv]]vel.
 
== Élete ==
További tanulmányait [[Nemescsó]]n tette le és innen került [[Győr]]be, az ottani evangélikus főiskolára. Később [[Pozsony]]ban tanult az evangélikus líceumban. Elsajátította a latin, magyar és görög nyelvet is idővel.<br>
[[1751]]-ben a [[Nemescsó]]ra helyezték. Itt mint tanító és lelkipásztor működött egyszemélyben négy évig. Itt írta első művét [[1752]]-ben '''Male szlovenszki katekizmus''' ''(Kis szlovén katekizmus)'' címen. Ez életében soha nem jelent meg.<br>
[[1755]]-ben feleségül vette a [[pozsony]]i Heningecs Annát, akitől négy gyermeke, István, Annamária, Klára és Erzsébet született. Még ebben az évben áthelyezték Somogyba, Surdra. Akkoriban nagyon sok evangélikus szlovén család települt a [[Tótság]]ból Somogy déli felébe, [[Nagyberekpuszta]] és [[Kaposvár]] környékére, főleg az ellenreformációs törekvések miatt. Korábban a reformáció terjedése és a török előretörés miatt települtek le katolikus szlovénok a [[17. század]]ban ugyanitt. A [[surd]]i evangélikus egyházközség területén is nagyszámú szlovén kisebbség élt. Lelkipásztoruk Küzmics lett, aki egyben honfitársuk is volt, így saját anyanyelvükön tudott velük kommunikálni. Valószínűleg ez motiválta surdi kinevezését.<br>
Viszonylag korán, úgykörülbelül ötvenhat éves korában hunyt el.
 
== Munkái és emléke ==
[[Kép:Navuk-1--1-.jpg|bélyegkép|balra|150px|Egy korábbi műve, [[1754]]-ből.]]
[[Kép:Spomenik Štefanu Küzmiču.png|bélyegkép|jobbra|150px|Küzmics emlékműve szülőfalujában.]]
Küzmics legjelentősebb alkotása az [[Újszövetség|Újtestamentum]] vend átültetése, amely ''Nouvi Zákon'' címen jelent meg [[1771]]-ben. Ez további kiadásokat ért meg [[1817]]-ben, [[1848]]-ban és [[1883]]-ban. A könyvet nem [[Magyarország]]on, hanem [[Németország]]ban [[Halle an der Saale|Halleban]] nyomtatták ki, ahol ötvenhat évvel korábban, [[1715]]-ben az első vend nyomtatott könyv is megjelent. Küzmics görög nyelvből fordította le az Biblia újszövetségi Bibliátrészét, s nem egészen három évtizeddel később már megjelent a katolikus változat is Küzmics Miklós nyomán.<br>
A Küzmics István féle Bibliát utoljára [[1928]]-ban adták ki [[Belgrád]]ban. Küzmics írt még egy ABC-s könyvet is a szlovén gyerekekgyermekek számára az anyanyelven történő tanuláshoz. A nyelv és az identitás megőrzése szempontjából rendkívül fontos eszközök ezek a művek.
 
Küzmics Istvánnak [[Surd]]on egy emléktáblája található, [[Sűrűház]]án pedig egy nagy emlékműve, melyen vendül evangéliumából való részlet olvasható.
 
== Művei ==