„Küzmics István” változatai közötti eltérés

(egy kis javítás)
Küzmics István a [[Tótság]] (ma a [[Muravidék|Mura-]] és a [[Vendvidék]]) [[vas vármegye]]i felén született [[Sűrűház]]on, akkori nevén Sztrukócon (ma ''Strukovci,'' [[Szlovénia]]), paraszti családban. Az elemi iskolákat [[Regede|Regedén]] és [[Felsőszentbenedek|Kancsócon (Felsőszentbenedek)]] (ma ''Kančevci'', Szlovénia) végezte. Utóbbi helységben működött Küzmics Miklós is.<br>
További tanulmányait [[Nemescsó]]n tette le és innen került [[Győr]]be, az ottani evangélikus főiskolára. Később [[Pozsony]]ban tanult az evangélikus líceumban. Elsajátította a latin, magyar és görög nyelvet is idővel.<br>
[[1751]]-ben a [[Nemescsó]]raNemescsón helyeztéklett lelkész. Itt mint tanító és lelkipásztor működött egyszemélyben négy évig. Ittés itt írta első művét [[1752]]-ben '''Male szlovenszki katekizmus''' ''(Kis szlovén katekizmus)'' címen. Ez életében soha nem jelent meg.<br>
[[1755]]-ben feleségül vette a [[pozsony]]i Heningecs Annát, akitől négy gyermeke, István, Annamária, Klára és Erzsébet született. Még ebben az évben áthelyezték Somogyba került, Surdra. Akkoriban nagyon sok evangélikus szlovén család települt a [[Tótság]]ból Somogy déli felébe, [[Nagyberekpuszta]] és [[Kaposvár]] környékére, főleg az ellenreformációs törekvések miatt. Korábban a reformáció terjedése és a török előretörés miattkésztette települtek lea katolikus szlovénokszlovénokat a [[17. század]]ban, hogy ugyanezt ugyanittmegtegyék. A [[surd]]isurdi evangélikus egyházközség területén is nagyszámú szlovén kisebbség élt. Lelkipásztoruk Küzmics lett, aki egyben honfitársuk is volt, így saját anyanyelvükön tudott velük kommunikálni. Valószínűleg ez motiválta surdi kinevezését.<br>
Viszonylag korán, körülbelül ötvenhat éves korában hunyt el.
 
34 542

szerkesztés