„Eurázsiai–boreális flóraterület” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kép névtér javítása |
bőv. |
||
4. sor:
[[Fájl:Taiga.png|bélyegkép|350px|A tajga földrajzi elhelyezkedése a [[tundra]] és [[sztyepp]] között.]]
== Éghajlata ==
A boreális tartományt két jól elkülöníthető éghajlati területre bontják:
* az eurázsiai '''hideg-óceáni klímaváltozat''' [[Skandinávia|Skandináviától]] [[Nyugat-Szibéria|Nyugat-Szibérián]] át a [[Jenyiszej]] folyóig húzódik,
* az eurázsiai '''hideg-kontinentális terület''' pedig a Jenyiszejtől a [[Csendes-óceán]]ig. Ezen belül a növényzet jellegét már nemcsak a földrajzi helyzet, de a domborzat is erőteljesen befolyásolja.
A különböző tényezők együttes hatásainak eredményeként a tajga négy típusát különböztetik meg:
* sötét tajga,
* világos tajga,
* hegyi tajga,
* tőzeges-lápos tajga.
== Sötét tajga ==
A '''sötét tajga''' (sötét lucos tajga) [[Európa]] északi részén terjedt el. Erdőalkotó fái:
* [[közönséges luc]],
* [[szibériai luc]],
* [[szibériai jegenyefenyő]],
* [[szibériai cirbolyafenyő]].
Három fontos altípusa van:
* A '''mohás lucerdők''' [[cserjeszint]]jében sok az európai faj. Hajlamos az elmocsarasodásra, és a nyershumusz felhalmozódása fokozatosan tőzegképződéshez vezet.
* A '''szőrmohás lucerdő''' sík térszíneken alakul ki és fokozatosan láposodik el.
* Az elláposodás eredménye a '''tőzegmohás lucerdő'''.
== Világos tajga ==
A világos tajgának öt fontosabb altípusát különböztetjük meg:
* Tápanyagszegény, leginkább homokos talajokon nő a '''világos erdeifenyő tagja''', amelynek gyakorlatilag egyetlen erdőalkotó fája az [[erdeifenyő]].
** Speciális változata a '''zuzmós erdeifenyő erdő'''.
* A '''világos vörösfenyő tajga''' fő erdőalkotó faja a [[dahuriai vörösfenyő]].
* A vályogos és meszes talajokon '''vörösáfonyás vörösfenyő erdők''' terjedtek el.
* A '''nedves vörösfenyő erdők''' olyan, podzolosodott homoktalajokon nőnek, amelyek talaja elég nedves.
* A különböző vörösfenyő erdők elláposodása alakítja ki a '''mohos- és a tőzegmohás vörösfenyő tajgát'''.
== Tőzeges-lápos tajga ==
A boreális tűlevelű erdők két fő láptípusa:
* a síkláp és
* a tőzegmoha-felláp.
== A tajga állatvilága ==
A tajga madárvilága gazdag:
* a tavak környékén:
** [[réce]]félék,
** [[kis bukó]],
** [[kis búvármadár]];
* a mocsaras területeken:
* [[nyírfajd]],
* [[cankó]]k,
* [[daru|darvak]];
* jellemzőek még a nappal aktív [[bagoly]]félék.
A viszonylag hideg éghajlaton kevés [[hüllő]] és [[kétéltű]] él.
Ragadozó emlősök:
* [[hiúz]],
* [[rozsomák]],
* [[nyérc]],
* [[hermelin]],
* [[coboly]],
* [[nyuszt]].
Az emlősök sokféleképpen alkalmazkodtak a létfeltételek évszakos váltakozásához. Ennek fő típusai:
* hosszú téli nyugalmi állapot,
* vándorlás,
* nagy testméret,
* színalkalmazkodás.
==Forrás==
9 ⟶ 82 sor:
* [http://www.freeweb.hu/geografus/masodev/Biogeografia.doc Biogeográfiai alapfogalmak]
* [http://www.hefop.u-szeged.hu/hefop_kk/documents/Tananyag/SZTE/Talajfoldrajz_es_biogeografia.pdf TALAJFÖLDRAJZ ÉS BIOGEOGRÁFIA]
* [http://www.hefop.u-szeged.hu/hefop_kk/documents/Tananyag/SZTE/Talajfoldrajz_es_biogeografia.pdf Talajföldrajz és biogeográfia]
[[Kategória:Flóraterületek]]
| |||