„Hórák” változatai közötti eltérés

 

A '''Hórák''' ([[Görög nyelv|görögül]] Ωραι – irodalmi fordításban ''órák'') a [[görög mitológia]] istennői; az évszakok és az évszakok változásából eredő természeti rend, valamint az emberek és istenek közötti harmónia megszemélyesítői <ref> [[Hésziodosz]]: ''Theogonia'' 901-11 </ref>. [[Zeusz]] és [[Themisz]] ragyogó szépségű leányai, a [[Moirák]] féltestvérei. A görög mondavilág más sorsistennőihez ([[Khariszok]], Moirák) hasonlóan a Hórák is hárman vannak; bár egyes irodalmak négy <ref>[[Nonnosz]] a ''Dionüsziaka'' című művében négy Hórát említ: Eiar, Therosz, Kheimon és Phthinoporon. </ref> illetve két <ref>a Hórák argoszi és athéni kultuszában – Révai Nagy Lexikona</ref> istennőt említenek.

 

==A rend istenei – második generáció==

Később a hórák szerepköre kibővül, így a természeti és a társadalmi törvények, az évszakok és az erkölcsök rendjének őrei lesznek. [[Eunomia]] – (''Ευνομία'') a ''„törvény”'' és törvényhozás; [[Diké]] – (''Δίκη'') az ''„igazságosság”'' és [[Eiréné]] – (''Ειρήνη'') a ''„béke”'' istennője. Tiszteletük a nagyvárosokban [[Athén]]ban, [[Argosz (város)|Argosz]]ban és [[Olümpia|Olümpiában]] teljesedett ki.

„Eredeti feladatuk az emberi élet szabályozása és az egyenletesség biztosítása volt; ebben a funkciójukban vállalták az [[Olümposz]] felhőkapuinak őrzését, valamint [[Héra]] szekerének és lovainak gondozását.” <ref> Homérosz: ''Iliász'', V. 749–751; Szimbólumszótár – ''Hórák'' </ref>