|
'''Giambattista (Giovanni Battista) Bodoni''' ([[Saluzzo]], [[1740]]. [[február 16.]] – [[Párma]], [[1813]]. [[november 29.]]) olasz tipográfus, betűmetszőnyomdász és nyomdászbetűmetsző volt, ő alkotta meg a ma is ismert [[Bodoni]] betűtípust.[[Fájl:Bodoni_portrait.jpg|thumb|right|none|Giambattista Bodoni arcképe]]
[[Fájl:Bodoni_portrait.jpg|thumb|right|none|Giambattista Bodoni arcképe]] ▼
==Élete és munkássága==
Giambattista Bodoni 1740-ben született Saluzzóban,. édesapjaÉdesapja nyomdász volt, aki fiatal korában a nyomdászmesterségremesterségre tanította. [[1758]]-ban [[Róma|Constantino Ruggeri apát támogatásával Rómába]] ment dolgozni a ''Congregazione per la Propagazione della Fede'' nyomdába. dolgozni,Ezt (alapítottaa [[XV.műhelyt György]] pápa [[1622]]-ben, hogyalapította azXV. egyházGyörgy katolikus tanait terjesszepápa a világban),katolikus amelybenegyházi [[Constantinotanok Ruggeri]] apát támogatta. RuggeriterjesztéséreRuggeri és a nyomda prefektusának halála után elhagyja Rómát. Ekkor dönti el, hogy [[Anglia|Angliába]] utazik egy új élet reményében, szerencsét próbálni. ÁmSaluzzonál Saluzzo partjainálazonban megállt, hogy utoljára üdvözölje családját, mielőtt [[London]]baLondonba megy. De ekkorEkkor fellépő hirtelen gyengélkedése arramiatt ítélte, hogy hagyjon felfelhagyott az angliai utazássalutazás tervével.
Ezt követően [[Ferdinánd]] pármai herceg megbízta őt a királyi nyomda vezetésével, amelyet a [[párizs]]i, [[madrid]]i és [[torinó]]i királyi nyomdák mintájára rendezettberendezett beműhely vezetésével. Eleinte a [[Furnier]]-féle betűállománnyal dolgozott., Későbbkésőbb nyomdáját betűk dolgában legelsővé tette a világon;. száznegyvennégySzáznegyvennégy antiquaantikva és kurzív betűfajtája, száznyolc címszedéshez való verzálisa, sok kézírásos típusa, és keleti betűfajtája volt. A legtöbbjét ő maga metszette, utolérhetetlen művészettel és pontossággal.
Bodoni könyveit nemes egyszerűség jellemzi .; Díszítődíszítő anyagot egyetlen könyvében sem alkalmazott. Azoknak tiszta és valódi szépségét a könyvoldalak szigorú szerkezeti felépítése, a betűk vékony és vastag vonalainak váltakozásából kialakuló ritmikus nyugalma, a címlap és a belső címsorok tökéletes arányai, az oldalak nyomtatott felületeinek a fehér margókkal alkotott esztétikus összképe, és végül az egyszerű, tolakodó igényesség nélküli, művészi kötés adja meg. ▼
▲Bodoni könyveit nemes egyszerűség jellemzi. Díszítő anyagot egyetlen könyvében sem alkalmazott. Azoknak tiszta és valódi szépségét a könyvoldalak szigorú szerkezeti felépítése, a betűk vékony és vastag vonalainak váltakozásából kialakuló ritmikus nyugalma, a címlap és a belső címsorok tökéletes arányai, az oldalak nyomtatott felületeinek a fehér margókkal alkotott esztétikus összképe, és végül az egyszerű, tolakodó igényesség nélküli, művészi kötés adja meg.
Amíg élt, fejedelmi pártfogói kitüntetésekkel és bőkezű ajándékokkal halmozták el. Parma hercege nemességet adományozott neki, és megkapta a "spanyol király udvari nyomdásza" címet. 1804-ben tiszteletére emlékplakettet öntöttek. [[Napóleon]] a francia klasszikusok kiadásával szerzett érdemei elismeréséül, közvetlenül halála előtt, a becsületrend keresztjével tüntette ki, s ugyanakkor 18000 frank tiszteletdíjat adományozott neki. Halála után szobrát a [[Pantheon]]ban állították fel. Szülővárosa, Saluzzo, [[1872]]-ben szobrot emelt emlékére.
Idegen ábécéket is tartalmazó gazdag betűkészletét még [[1806]]-ban bemutatta a 155 nyelvű [[Miatyánk]]-összeállításban.
'''Il Manualemanuale Tipografico'tipografico'' azaz A nyomdászat kézikönyve című munkája [[1788]]-ban jelent meg két kötetben, s az összes maga készítette betűfajtákat tartalmazza.
==Il Manualemanuale tipografico==
[[Fájl:Manuale_bodoni.jpg|thumb|right|none|Il Manualemanuale Tipograficotipografico címlapja]] ▼A mű több mint 600 metszetet, latin és egzotikus betűket, valamint nagyon sok ornamentikát és vignettát tartalmaz. Az igazi értéke nem a könyv meglétének tényében rejlik, nem a korának legfontosabb tipográfiai testamentumának tekinthető, mégis benne rejlenek az első modern, fejlett, kifinomult karakterek, és oly pontossággal bírnak, mint azok, melyeket [[John Baskerville]] készített. Mégsem olyan merev s megformált, mint amiket a francia [[Firmin Didot]] rajzolt. A nagy alkotás egy másik felfogás alapján, olyan esztétikai összhangban lévő mintát alkot, amely még mindmáig érvényes. A Manuale bevezetőjében Bodoni négy alapelvet illetve sajátosságot mutat be, amely meghatároz egy szép nyomdai karakterkészletet.
A mű több mint 600 metszetet, latin és egzotikus betűket, valamint nagyon sok nyomdai cifrát és záródíszt tartalmaz. A könyv nem tekinthető a kor legfontosabb nyomdászati munkájának, mégis benne találjuk meg az első modern karaktereket. Ezek legalább annyira kifinomultak, mint a [[John Baskerville]] által rajzolt betűk, ám nem annyira merevek, mint a [[Firmin Didot]] által tervezettek A mű másik nagy érdeme az az esztétikai összhang, amely mind a mai napig a nyomdatermékek követendő példájául szolgál.
▲[[Fájl:Manuale_bodoni.jpg|thumb|right|none|Il Manuale Tipografico címlapja]]
A négy alapelv a következő:
*Az első kötet magában foglalja a betűképek egyenletességét, szabályosságát. Számos olyan ábécén belüli karaktereket tartalmaz, amelyek közös alapegységekkel bírnak, s ezek mindegyik alfabetikában megtalálhatók.
*A második rész egy tiszta eleganciával bíró egység, mely a pontos metszésen múlik. Az aprólékos patricakészítés, amely egy olyan tökéletes matricát eredményez, melyből tiszta és finom karakterek nyerhetők.
*A harmadik rész a "jó ízlés". A tipográfiának hűnek kell maradnia a tiszta egyszerűséghez, és sohasem feledkezhet meg "adóságáról", szemben a múltban lévő ékésebb írott betűkkel.
*A negyedik s egyben utolsó tulajdonság. Bodoni állítása szerint, a varázslat - egy bonyolult tulajdonság meghatározása, mely a betűk által mutatkozik meg. Se nem hanyagság, se nem összecsapottság benyomását kelti, mégis nagy nyugalommal mint a "szerelmi tett".
A Manuale bevezetőjében Bodoni részletesen tárgyalja azokat az alapelveket, amelyek egy szép nyomdai karakterkészletet meghatároznak: a vonalvezetés egységessége, a metszés tökéletessége, az aprólékos csiszolás, az elegancia és egyszerűség.
Bodoni nagy csodálója volt John Baskerville-nek, és alapos részletességgel tanulmányozta rajzait, amelyek saját későbbi munkáját inspirálták, főként Didot-é. Később megtalálta saját személyes stílusát, sajátosságát, főként a nyomdászatban. Manapság a pármai Bodoni Múzeumban több mint 25.000 eredeti patricát őriznek. ▼
▲Bodoni nagy csodálója volt John Baskerville-nek , és alapos részletességgelrészletesen tanulmányozta rajzait,[[Pierre-Simon amelyekFournier]] sajátvalamint későbbi[[François munkáját inspirálták, főkéntAmbroise Didot -é]] betűterveit. KésőbbA megtaláltatőlük sajátnyert személyesihlet stílusát,ellenére sajátosságát,azonban kétségtelenül felismerhető saját főkéntstílust afejlesztett nyomdászatbanki. Manapság a pármai Bodoni Múzeumban több mint 25.000 eredeti patricát őriznek.
==Fontosabb művei összegyűjtve== ▼
[[Fájl:Font_Bodoni.gif|thumb|right|none|Bodoni betűtípusai]]
▲==Fontosabb művei összegyűjtve==
▲[[Fájl: Bodoni_portraitFont_Bodoni. jpggif|thumb|right|none| Giambattista Bodoni arcképebetűtípusai]]
* Epithalamia exoticis linguis reddita (1775)
* Anakreon (1784)
* Horatius kiadás(1791)
* Vergilius (1793)
* Poliziano kiadás (1795)
* La Gerusalemme Liberata (1806)
* Homérosz kiadás (1805)
* Il Bardo della Selva Nera del Monti (1806)
* Descrizione del Foro Bonaparte (1806)
* l'Oratio Dominica (1806)
* Iliász (1808)
* Télémaque Fénelon kiadás(1812)
* Il ManuelManuele Tipografico (1818)
==Szakirodalom==
*[[Fritz Funke]]: Könyvismeret (Budapest: Osiris, 2005)
*[[Várkonyi Nándor]]: Az [[írás]] és a [[könyv]] története (Széphalom Könyvműhely, 2001) [http://www.mek.oszk.hu/01600/01653/index.phtml]
*[[Novák László]]: A nyomdászat története Budapest : Világosság Nyomda, 1927-1929 [http://www.mek.oszk.hu/01600/01645/index.phtml]
==Külső hivatkozások==
| 