„Élővíz-csatorna” változatai közötti eltérés

| forrás = Gyulavári duzzasztó (1896  óta)

Az '''Élővíz-csatorna''' egy vízhasznosítási (többnyire [[belvíz]]) levezetésére szolgáló mesterséges csatorna [[Gyula (város)|Gyula]]–[[Békéscsaba]]–[[Békés]] között. Békéscsabán sok helybeli egyszerűen „''Körösnek''”, vagy „''Körös-csatornaként''” emlegeti. Békésen a gúnyneve az egykori gyári szennyezés miatt ''Büdös-Körös''.

Az Élővíz-csatorna egy része természetes eredetű, a [[Fehér-Körös]] egykori ágaiban halad, míg középső, Békéscsaba környéki szakasza emberkéz által létrehozott, mesterséges csatorna, amelyet [[1777]]-ben ástak meg a békéscsabai polgárok, közhasznú munkával. A csatorna eredetileg a közelben fekvő [[Erdélyi-Szigethegység]] fáinak leúsztatására szolgál, mivel a környék igen fahiányos volt a [[Török háborúk Magyarországon|török háborúk]] után. Ezért eredetileg tutajozó csatornának készült el. Később az egyre növekvő és fejlődő Békéscsaba vezetése elhatározta, hogy a kanálist alkalmassá teszi a [[belvíz]] elvezetésére is. Így a későbbiek folyamán szivattyúkat helyeztek üzembe, először csak a déli, majd a középső és az északi szakaszon is, teljessé téve az elvezetést. Az idők során többször kotorták, mélyítették, szélesítették. [[1888]]-ban a nagy csabai árvíz folyamán a [[Körös]]ök gátszakadása nyomán a víz szintje meghaladta a Békéscsaba legmagasabb pontját, csak rendkívüli erőfeszítéssel sikerült megvédeni a várost a körgát segítségével. Régebben gazdasági tevékenység is kötődött az Élővíz-csatornához, számos vízimalom is üzemelt rajta.

[[Kategória:Békés megye|ElovízElővíz]]