„Guanidin” változatai közötti eltérés

A '''guanidin''' egy [[szén|C]][[hidrogén|H]]₅[[nitrogén|N]]₃ összegképletű szerves vegyület, a [[karbamid]] imidjének tekinthető. Színtelen, kristályos, [[higroszkópos]] vegyület, [[olvadáspontjolvadáspont]]aja körülbelül 50 [[Celsius-fok|°C]]. Erős egyértékű szerves [[bázis]]. Neve onnan ered, hogy először a perui [[guanó]]ban lévő [[guanin]]ból sikerült előállítani oxidatív lebontással.

A guanidinből levetethető guanidino-csoport számos biológiailag fontos vegyületben előfordul. Ilyen például az [[arginin]], a fehérjeeredetű [[aminosav]]ak egyike. Szintén guanidinszármazék a [[kreatin]]. A kreatin [[foszfát]]ja, a [[kreatinfoszfát]] nagy energiájú N-[[foszfor|P]] kötést tartalmaz. A magasabbrendű élőlények energiagazdálkodásában fontos szerepe van. A kreatin és a kreatinfoszfát a gerincesek [[izom|izmaiban]] és [[agy]]ában fordul elő. A kreatin származéka a [[kreatinin]], ami egy gyűrűs vegyület, a kreatinból keletkezik vízelvonással. Az [[emlős]]ök vizeletének alkotórésze. Guanidinocsoportok fordulnak elő a [[sztreptomicin]]ben is, ami egy [[antibiotikum]]. A sztreptomicinben di-guanidino-tetrahidroxi-ciklohexán kapcolódikkapcsolódik egy cukorszármazékhoz, a sztreptobiózaminhoz glikozidos kötésben.