„Szeremle” változatai közötti eltérés

19 bájt törölve ,  11 évvel ezelőtt
a
javítás
a (javítás)
 
==Története==
A festői szépségű kisközség Bajától délnyugatra fekszik, a Szeremlei Dunának vagy Sugovicának is nevezett Holt-[[Duna]]-ág mellett. Történelme folyamán több megyéhez is tartozott, 1950 óta [[Bács-Kiskun megye]] része.
 
A festői szépségű kisközség Bajától délnyugatra fekszik, a Szeremlei Dunának vagy Sugovicának is nevezett Holt-[[Duna]]-ág mellett. Történelme folyamán több megyéhez is tartozott, 1950 óta [[Bács-Kiskun megye]]része.
 
Már a [[bronzkor]]ban is éltek itt emberek, ezt ékesen bizonyítja a falu alatt talált bronzkori urnatemető.
'''Szeremle''' neve – írásmódját tekintve vagy húszféle változat ismeretes, mint például ''Zeremlyan, Zeremlian, Seremlyen'' stb.
 
Okiratban először [[1323]]-ban fordul elő. A [[XIV. század|XIV]]-[[XV. század|XV]]. századból rengeteg adat maradt fenn róla a '''Zichy-okmánytár''' 89 oklevelében, melyek határvitákból származó földesúri hatalmaskodásokról, határperekről szólnak. Ebben az időben Szeremle [[mezőváros]]i kiváltságokkal rendelkezett, és szabad királyi városi rangot viselt. (Nagyobb és gazdaságilag jelentősebb település volt, mint például [[Baja]].) Vásártartási jo
A lakossága a [[mohácsi vész]]ig római katolikus volt, mely a [[reformáció]] kezdetekor feltehetően egységesen a református hitre tért át.
A római katolikusok ismételten csak [[1870]] után kezdtek betelepülni.