„Szepespatak” változatai közötti eltérés

5 053 bájt hozzáadva ,  13 évvel ezelőtt
bővítés
a (kozmetikai javítások)
(bővítés)
{{Szlovák település infobox
'''Szepespatak''' ([[1899]]-ig ''Kis-Hlinec'', {{ny-sk|Hnilčík}}, {{ny-de|Eisenbach}}) falu [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Kassai kerület]] [[Iglói járás]]ában.
|név = Szepespatak
|helyi név = Hnilčík
|kép =
|képméret =
|képaláírás =
|címer =
|zászló =
|mottó =
|becenév =
|kerület = Kassai
|járás = Iglói
|turisztikai régió =
|rang = község
|kerületei =
|első írásos említés = 1280
|polgármester = Vladimír Fabian
|irányítószám = 053 32
|körzethívószám = 053
|népsűrűség = 25
|népsűrűség forrás =
|tengerszint feletti magasság = 678
|terület = 22,23
|szélességi fok = 48
|szélességi ívperc = 51
|szélességi ívmásodperc = 30
|hosszúsági fok = 20
|hosszúsági ívperc = 34
|hosszúsági ívmásodperc = 30
|szöveg pozíciója =
|weboldal = www.hnilcik.ocu.sk
}}
'''Szepespatak''' ([[1899]]-ig ''Kis-HlinecHnilecz'', {{ny-sk|Hnilčík}}, {{ny-de|Eisenbach}}) faluközség [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Kassai kerület]] [[Iglói járás]]ában.
2001-ben 487 lakosából 479 szlovák volt.
 
 
==Története==
A mai település [[1961]]-ben több kis bányásztelepülés, (Iglórosztoka (Ráztoky), Bindt, Felső-Hnilec és Kis-Hnilec (Hnilčík) egyesülésével keletkezett. [[1315]]A településrészek közül Kishnilec és Bindt a Máriássy család márkusfalvi uradalmának területén, Iglórosztoka és Felső-benHnilec ''Guylnitz''(amely névena említikmai először.plébániatemplom Lakóikörnyékét, bányászokvalamint Zimná dolina, erdeiFurmanec, munkásokCechy voltakés Štolvek településrészeket foglalja magában) egykor Igló városhoz tartozó területen keletkezett.
 
Hnilecet a 13. – 14. század fordulóján alapították a közeli rézbányák kitermelésere. [[1315]]-ben a Máriássy családhoz tartozó Batiz comes oklevelében ''"Guylnitz"'' néven említik először. Lakói, akik bányászok és favágók voltak a letelepedés fejében 20 évre adómentességet kaptak. A következő említés Willermus magiszter szepesi gróf [[1328]]-ban kelt oklevelében található. A kitermelés a [[15. század] második felére visszaesett, a bányák nagy részét bezárták. Újabb fellendülés a [[16. század]] végén következett be, amikor a szepesi bányászat megújult, új bányákat nyitottak és az érc feldolgozására kohókat építettek. Ekkor épült meg Jero huta is. [[1639]]-ben a bányák közül Szontágh Gáspárnak Gajnár, a királyhegyi, Knole és Grétli, Reiser Zsigmondnak és Walsdorf Lajosnak a Knole, Mum Gáspárnak a Bindt nevű részeken, a Rosenbergeknek Rosztoka, a Weisz családnak a Vaspatak völgyében voltak bányáik, a Münnich család új bányát nyitott a Glazen nevű részen. Ez az időszak a [[17. század]] végéig tartott, amikor a kuruc háborúk miatt a vidék a hadak fosztogatásának volt kitéve és sok település elnéptelenedett. Az élet csak a [[18. század]] második felében tért vissza a régi kerékvágásba, amikor a kihalt településeket nagyrészt újratelepítették. [[1772]] már 16 bánya működött a területén. A Glanzen rézbánya birtokosai a Jóny, Szulyowszky, Grünblatt, Pongrácz, Glatzinger, Újházy, Berzeviczy családok, a Rinnergang rézbánya a Grünblatt, Glatzinger, Újházy, Meerwaldt, Zittkowszky családok, a Grétla rézbánya Schneider, Jóny, Elstermann, Grünblatt, Szulyowszky, Meerwaldt, Zittkovich, Szontagh, Pongrácz, Berzeviczy és Izdenczy családok, a Stohlweg rézbánya a Grünblatt és Korabinszky családok, a rosztokai Borovniak bánya a Schneider, Jóny, Elstermann, Grünblatt, Szulyowszky, Meerwaldt, Zittkovich, Szontagh, Pongrácz, Berzeviczy és Izdenczy családok tulajdonában voltak. [[1779]]-ben a Csáky, a Grünblatt, a Greisinger, a Szontágh, a Gál, az Eötvös a Jóny, a Máriássy, a Szentmiklóssy és Demján családok voltak a főbb birtokosok. Az [[1780]]-ban a szepesi püspökség által elrendelt összeírás szerint a plébánia területén összesen 777 lakos élt, közülük 710 katolikus és 67 egyéb. [[1787]]-ben Kishlinec 51 házában 306 lakos élt. A település első fatemplomát [[1793]]-ban, első iskoláját [[1806]]-ban épatették. [[1828]]-ban 47 háza volt 343 lakossal. Lakói bányászok, erdei munkások voltak.
 
Fényes Elek szerint ''" Hnilecz, tót falu, Szepes vmegyében, a Gölnicz vizénél, Gömör vmegye szélén: 187 kath., 31 evang. lak. Kath. paroch. templom. Vashámorok. Szép erdõ. F. u. a kamara. Ut. p. Lõcse."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
[[1910]]-ben 945, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szepes vármegye]] [[Iglói járás]]ához tartozott. Ma mindinkább üdülőtelepülés jelleget ölt.
 
==Nevezetességei==
*A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus templomaplébániatemploma [[1882]] és [[1885]] között épült.
*A temetőben álló [[Nepomuki Szent János]] kápolna a [[19. század1819]]ban-ben épült.
*A patak hídja előtt álló Nepomuki Szent János kápolna [[1886]]-ban készült.
*Jerohuta nevű településrészén álló [[Szűz Mária]] tiszteletére szentelt templom [[1930]]-ban épült.
*Bindt településrész [[Szent Borbála]] tiszteletére szentelt fatemplomát [[1998]]-ban építették.
*Iglórosztoka területén áll az [[1912]]-ben készült Szent Borbála-kápolna.
*Mráznica nevű falurészén télisportközpont található sífelvonókkal, sípályákkal, szállodákkal és éttermekkel.
 
==Külső hivatkozások==
*[http://www.hnilcik.ocu.sk/ Hivatalos oldal]
*[http://www.obce.info/?make=mapa&id=4008&obec=959&pl=obcesk Községinfó]
*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-312259&pos_y=-1221920&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Hnil%E8%EDk%2C%20Spi%9Ask%E1%20Nov%E1%20Ves Szepespatak Szlovákia térképén]
*[http://www.retep.sk/okolie/hnilcik/hnilcikh.php Rövid képes ismertető /magyar/]
*[http://www.e-obce.sk/obec/hnilcik/hnilcik.html E-obce.sk]
*[http://www.slovenskyraj.sk/obce/hnilcik/hnilcik.html A község a Szlovák Paradicsom turisztikai honlapján]
 
==Jegyzetek==
<references/>
 
{{Iglói járás}}