Wikipédia

„Határozói mellékmondatok a román nyelvben” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
terminológiai és más javítások
4. sor:
== Közös vonásaik ==
 
Tartalmi (mondattani funkcióik és elvontságuk foka) és formai (szerkezetük) szempontból, a határozói mellékmondatok sajátossága a [[Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben|nem határozóiakhoz]] (''propoziţii subordonate necircumstanţiale'') képest az, hogy tartalmuk általában konkrét, és sok jellegzetes szerkesztési eszközeik vannak. Ezek a helyhatározói, az időhatározói, az okhatározói, a célhatározói, a módhatározói, a következményhatározóikövetkezményes, az eszközhatározói, a társhatározói, a viszonyhatározóitekintethatározói, a feltételhatározóifeltételes, aza engedményhatározóimegengedő, az ellentéthatározóiellentétet kifejező, a gyűjtőhatározóihozzáadásra utaló határozói és a kivételhatározóikivételt kifejező határozói<ref>Az utolsó három elnevezést Ádám Zsigmond et. al. [1971]: ''Helyesen románul. Nyelvi ismeretek, gyakorlatok'', Kriterion, Bukarest használja (lásd ([http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?ID=176055 Tartalom]).</ref> mellékmondat.
 
== Alárendelési eszközök ==
12. sor:
* Az alárendelés fő eszköze, amely minden mellékmondat esetében előfordul, a bevezető szó vagy szókapcsolat. Ez lehet kötőszó, kötőszó értékű szókapcsolat vagy más hasonló funkciót ellátó szó: [[vonatkozó névmás]], [[kérdő névmás]], [[határozatlan névmás]] vagy ezek [[melléknév]]i [[névmás]] megfelelői; névmási vonatkozó [[határozószó]], kérdő határozószó vagy határozatlan határozószó. A kötőszó csak bevezető elem, de a többi ugyanakkor mondatrész is a mellékmondatban.
 
* A közvetlen alárendelés, azaz bevezető szó nélküli, sokkal ritkább, mint az előző. Előfordul a feltételhatározóifeltételes és aza engedményhatározóimegengedő mondat esetében, mindig jellegzetes hanglejtéssel társítva: ''Vrei bani, munceşte!'' „Pénzt akarsz? Dolgozz!” Olykor állítmányuknak jellegzetes az igemódja is, mint ebben a példában a [[felszólító mód]].
 
* A ragozás másodlagos eszköze az alárendelésnek. A mellékmondatokat bevezető névmások és melléknévi névmások ragozásáról van szó, vagy az igeragozásról a közvetlenül alárendelt mellékmondatok esetében.
 
* A szünet többnyire ajellegzetes hanglejtéssel társul. Fő szerepe az elszigetelt és a nem elszigetelt mellékmondatok megkülönböztetése.
 
== A határozói mellékmondatok fajtái ==
24. sor:
* Bevezetői:
 
:– az ''unde'' ’hol’, ’hova’, (elöljáróval vagy anélkül;) és az ''încotro'' ’hova’ vonatkozó határozószók: ''Mă duc '''unde''' vrei.'' „Oda megyek, ahova akarod.”; ''A venit înapoi de '''unde''' l-ai trimis.'' „Visszajött onnan, ahova küldted.”
 
:– a fentieknek megfelelő határozatlan névmási határozószók: ''oriunde'' ’akárhol’, ’akárhova’; ''oriîncotro'' ’akárhova’: ''Mă duc '''oriunde''' vrei.'' „Elmegyek, akárhova akarod.”
56. sor:
:– az ''înaintea'' elöljárós vagy az ''înainte de'' elöljáró értékű szókapcsolattal ellátott vonatkozó vagy határozatlan névmás: ''Eu ajung în vârf '''înaintea oricui''' încearcă să urce.'' „Én érek a csúcsra akárki előtt, aki megpróbál felmenni.”
 
:– a ''până'' kötőszó vagy a ''până'' elöljárószót magába foglaló kötőszó értékű szókapcsolat: ''Să vii '''până''' nu e prea târziu.'' „Addig jöjj, míg nem késő.”; '''''Până (când) să''' mă trezesc, el plecase deja.'' „Mire felébredtem, ő már el is ment.”
 
* Az előidejűséget és az alárendelő cselekvés időbeli határát is jelző bevezető szavak:
 
104 ⟶ 103 sor:
:– ''Când îl chem vine.'' (erősebb hangsúly és magasabb tónus a ''chem'' szón, szünet hiánya, gyengébb hangszúly a ''vine'' szón) „Amikor hívom, akkor jön el.”
 
Előfordul, hogy az időhatározói mondat csak formailag az, és hogy valójában a formailag főmondat fejezi ki az idői körülményt. Bevezetője a fentiek közül a ''când'' határozószó: ''Ajunsesem la gară '''când''' am constatat lipsa valizei.'' „Már a pályaudvarra értem, amikor észrevettem a bőrönd hiányát.” Csak az ilyesfajta mondatokra jellemző a ''că'' kötőszó, és, a formailag főmondatban, az ''abia'' ’alig’, ''bine'' (tagadó alakú mondatban) ’alig’, ''încă'' ’még’, ''tocmai'' ’éppen’ határozószók: ''Abia intrase pe uşă / Nu intrase bine pe uşă, '''că''' a şi sunat telefonul.'' „Alig lépett be az ajtón, máris csengett a telefon.”
 
=== Az okhatározói mondat (''propoziţia circumstanţială de cauză'') ===
173 ⟶ 172 sor:
::– a ''fără (ca) să'' kötőszó értékű szókapcsolattal: ''Munceşte '''fără să''' se gândească la rezultat.'' „Anélkül dolgozik, hogy az eredményre gondolna.”
 
::– a ''să'' kötőszóval bevezetett tagadó mellékmondattal, tagadó főmondat után: ''Nu rezistă el '''să''' nu se ducă la ea.'' „Nem bírja ki, hogy ne menjen el hozzá.”
 
* Az összehasonlító módhatározói mondat fajtái:
179 ⟶ 178 sor:
:– egyenlőséget kifejező:
 
::– A minőségi egyenlőséget a ''cum'', ''precum'', ''după cum'' bevezetők, és esetleg a főmondatbeli ''aşa'', ''astfel'' ’úgy’;, ''asemenea'' ’hasonlóképpen’, ''la fel'' ’ugyanúgy’ utalószók fejezik ki: ''Se plânge şi protestează '''(la fel) cum''' fac toţi într-o asemenea situaţie.'' „Panaszkodik és tiltakozik, ahogy mindenki teszi ilyen helyzetben.”
 
::– A mennyiségi egyenlőséget a ''cât'' ’annyi’, ''cu cât'' ’annyival’, ''pe cât'' ’annyira’ bevezetőkkel, és a lehetséges ''atât'' ’amennyi’, illetve ''cu atât'' ’amennyivel’, ''pe atât'' ’amennyire’ utalószókkal jelzik: ''A crescut într-un an '''(atât) cât''' cresc alţii în doi.'' „Annyit nőtt egy év alatt, amennyit mások kettő alatt nőnek.
 
:A mindkétféle egyenlőséget a ''ca (şi)'', illetve a ''cât (şi)'' + vonatkozó vagy határozatlan névmás vagy határozószó segítségével is ki lehet fejezni: ''S-a prezentat la concurs la fel de bine '''ca şi cine''' a luat premiul întâi.'' „Ugyanolyan jól szerepelt a versenyen, mint az, aki az első díjat nyerte.” (minőségi egyenlőség); ''Aici am vândut la fel de mult '''cât şi unde''' am fost ieri.'' „Itt ugyanannyit adtam el, amennyit ott, ahol tegnap voltam.” (mennyiségi egyenlőség)
191 ⟶ 190 sor:
::– Az elutasított vagy nem kívánatosnak ítélt cselekvést a ''decât să'' kötőszó értékű szókapcsolat vezeti be: ''Mai bine mă retrag '''decât să''' fac aşa ceva.'' „Inkább visszavonulok, mintsemhogy ilyet tegyek.”
 
::– A főmondatbeli [[Névelők és névszók a román nyelvben#A melléknév fokozása|viszonylagos felsőfokú]] melléknévtől vagy határozószótól függő mondatot a ''din'' elöljárós ''cât'' ’ahány’ vonatkozó névmás vagy melléknévi névmás vezeti be: ''Este candidatul cel mai bun '''din câţi''' s-au prezentat.'' „Ez a legjobb jelölt azok közül, ahányan jelentkeztek.”
 
:– A feltételes összehasonlító módhatározói mondat feltételezettként bemutatott cselekvéssel fejezi ki az összehasonlítást. Bevezetői a ''ca şi cum'', ''ca şi când'', ''de parcă'' kötőszó értékű szókapcsolatok, vagy a ''parcă'' határozószó (mindezek jelentése ’mintha’): ''Dansează '''ca şi cum / de parcă / parcă''' ar pluti.'' „Úgy táncol, mintha lebegne.”
213 ⟶ 212 sor:
* A módhatározói mondat helye általában szabad, de a tulajdonképpenieké és az összehasonlítóké inkább a főmondat után van, a fokozatos mértéket kifejezőké pedig a főmondat előtt. Csak a ''de cum'' és a ''de parcă'' által bevezetett mondatokat helyezik mindig a főmondat mögé.
 
=== A következményhatározóikövetkezményes mondat (''propoziţia circumstanţială consecutivă'') ===
 
* Bevezetői:
 
:– az ''încât'', ''că'', ''de'', ''să'', ''ca (…) să'', ''încât să'' kötőszók: ''Este atât de furios, '''încât/că''' e în stare de orice.'' „Annyira dühös, hogy mindenre képes.”; ''A mâncat '''de''' m-a speriat.'' „Annyit evett, hogy megijesztett.”; ''Nu sunt prost '''să''' fac aşa ceva.'' „Nem vagyok hülye, hogy ilyesmit csináljak.” ; ''E prea deştept '''ca să''' nu înţeleagă.'' „Túl okos ahhoz, hogy ne értse meg.”; ''Pune harta aşa '''încât să''' se vadă bine!'' „Úgy helyezd el a térképet, hogy jól lehessen látni!”
 
:– a ''pentru ca (…) să'' kötőszó értékű szókapcsolat: ''Poarta este prea îngustă '''pentru ca''' maşina '''să''' poată intra.'' „A kapu túl keskeny ahhoz, hogy a kocsi be tudjon menni.”
 
* A következményhatározóikövetkezményes mondat utalószói a főmondatban:
 
:– a bevezető szó előtt használt ''astfel'', ''aşa'' ’úgy’;, ''atât'' ’annyira’;, ''destul'' ’elég’ határozószók, és az ''în aşa fel'' ’olymódon’; ''până într-atât'', ''până acolo'' ’olyannyira’ határozószó értékű szókapcsolatok : ''Am lucrat '''destul''' pentru ca acum să mă pot odihni.'' „Eleget dolgoztam ahhoz, hogy most pihenhessek.”
 
:– a melléknév vagy határozószó előtt használt ''aşa de'', ''atât de'' ’olyan’, ''destul de'' ’elég’ határozószó értékű szókapcsolatok és a ''prea'' ’túl’ határozószó: ''Câinele era '''aşa de / atât de mare''', că nu încăpea în cuşcă.'' „A kutya olyan nagy volt, hogy nem fért az ólba.”
 
:– az ''asemenea'' és ''aşa'' minősítő [[mutató névmás|mutató melléknévi névmások]], és az ''astfel de'' ugyanilyen érékűértékű szókapcsolat (jelentésük ’olyan’): ''Era un '''asemenea''' / '''aşa''' un / un '''astfel de''' zgomot, încât nu ne auzeam unul pe altul.'' „Olyan zaj volt, hogy nem hallottuk egymás szavát.”
 
* Igemódok:
237 ⟶ 236 sor:
:– feltételes mód, feltételezett következmény esetében: ''Ţinea ziarul astfel, încât l-aş fi putut citi şi eu, dar pe mine nu mă interesa.'' „Úgy tartotta az újságot, hogy én is tudtam volna olvasni, de engem nem érdekelt.''
 
* A következményhatározóikövetkezményes mondat helye gyakorlatilag mindig a főmondat után van.
 
=== Az eszközhatározói mondat (''propoziţia circumstanţială instrumentală'') ===
249 ⟶ 248 sor:
=== A társhatározói mondat (''propoziţia circumstanţială sociativă'') ===
 
Ez a mondattípus olyan lényre vagy dologra utal, amely a főmondatbeli cselekvésben vesz részt, vagy ennek hatását szenvedi el. A társulás többnyire a főmondat alanyával, [[Egyszerű mondatok a román nyelvben#A közvetlen tárgy|közvetlen tárgyával]] vagy a [[Egyszerű mondatok a román nyelvben#A szenvedő szerkezetűige állítmánykiegészítője|szenvedő igével kifejezett állítmányának a cselekvőjévelkiegészítőjével]] történik.
 
* Bevezetői:
269 ⟶ 268 sor:
:– az ''în'', ''la'', ''pentru'' elöljárós vonatkozó vagy határozatlan névmások: ''Se evidenţiază în '''ce''' ţine de practică.'' „Abban tűnik ki, ami a gyakorlatot illeti.”
 
:– a ''cât'' vonatkozó névmás, az ''în'' vagy ''întru'' elöljárókkal vagy ezek nélkül: ''Sunt mulţumit '''(întru) '''cât''' priveşte rezultatul.'' „Meg vagyok elégedve, ami az eredményt illeti.”
 
* Igemódja elsősorban a kijelentő mód, majd a feltételes mód és a feltételező mód.
 
=== A feltételhatározóifeltételes mondat (''propoziţia circumstanţială condiţională'') ===
 
Ez a mondattípus olyan cselekvést vagy állapotot fejezi ki, amely feltétele a főmondatbeli cselekvés megvalósulásának, illetve állapot meglétének.
299 ⟶ 298 sor:
:– A főmondatban előfordulhatnak a feltétel korlátozó voltát erősítő határozószók. Pozitív alakú főmondatban: ''Vin '''numai''' dacă mă rogi.'' „Csak akkor jövök, ha megkérsz rá.” Negatív alakú főmondatban, ugyanazzal a jelentéssel: ''Nu vin '''decât''' dacă mă rogi.''
 
* A feltételhatározóifeltételes mondat leggyakoribb utalószója a főmondatban az ''atunci'' ’akkor’ határozószó: ''Dacă vrei bani, '''atunci''' lucrează!'' „Ha pénzt akarsz, akkor dolgozz!”
 
* A feltételhatározóifeltételes mondat állítmánya lehet kijelentő módban, feltételes módban vagy feltételező módban. Itt is vannak különbségek más újlatin nyelvekhez képest, ugyanis a mellékmondat állítmánya ugyanabban az igemódban és [[igeidő]]ben is állhat, mint a főmondaté. Példák:
 
:{| {{széptáblázat}}
313 ⟶ 312 sor:
|}
 
* A feltételhatározóifeltételes mondat helye általában szabad, bár gyakoribb a főmondat elé helyezése. A bevezető szó nélküli mondat helye mindig az alárendelő után van.
 
=== AzA engedményhatározóimegengedő mondat (''propoziţia circumstanţială concesivă'') ===
 
Ez a mondatféle olyan körülményt fejez ki, amelynek meg kéne akadájoznia, de mégsem akadájozza meg az alárendelő cselekvést.
321 ⟶ 320 sor:
==== Fajtái és alárendelő eszközei ====
 
* A tulajdonképpeni engedményhatározóimegengedő mondat cselekvése valós. Bevezetői:
 
:– a ''deşi'' ’bár’ kötőszó: '''''Deşi''' este bolnav, lucrează.'' „Bár beteg, mégis dolgozik.”
 
:– a ''cu toate că'', ''chit că'' ’annak ellenére, hogy’;, ''indiferent că'', ''indiferent dacă'' ’attól függetlenül, hogy’ kötőszó értékű szókapcsolatok: ''Face sport, '''cu toate că''' e în vârstă.'' „Sportol, annak ellenére, hogy idős.”; ''Face totdeauna ce vrea, '''indiferent că''' se opune cineva sau nu.'' „Mindig azt csinál, amit akar, függetlenül attól, hogy ellenzi valaki vagy sem.”
 
* A feltételes engedményhatározóimegengedő mondat alárendelésének eszközei:
 
:– bevezető szavak:
 
::– a ''chiar dacă'', ''şi dacă'' ’akkor is, ha’;, ''nici dacă'', ’akkor sem, ha’, ''chiar fără (ca) să'', ''şi fără (ca) să'' ’anélkül is, hogy’ kötőszó értékű szókapcsolatok: '''''Chiar dacă''' nu vrei, eu tot vin.'' „Ha nem akarod, én akkor is eljövök.”; ''N-o fac '''nici dacă''' mă plătesc.'' „Nem teszem meg akkor sem, ha fizetnek.” ''Merg '''şi fără să''' mă invite.'' „Odamegyek anélkül is, hogy meghívnának.”
 
::– határozatlan névmások és melléknévi névmások: '''''Oricine''' ar suna, nu deschid uşa.'' „Akárki csöngetne, nem nyitok ajtót.”; '''''Orice''' greşeală ar face, este iertat.'' „Akármilyen hibát is követne el, megbocsátanak neki.”
347 ⟶ 346 sor:
==== Más szerkesztési jellegzetességek ====
 
* AzA engedményhatározóimegengedő mondat leggyakoribb utalószói a főmondatban a ''tot'' és a ''totuşi'' ’mégis’ határozószók: '' ''Deşi e bătrân, '''tot / totuşi''' munceşte.'' „Bár öreg, mégis dolgozik.”
 
* A tulajdonképpeni engedményhatározóimegengedő mondat igemódja többnyire a kijelentő mód, de lehet a feltételes mód is, a feltételes engedményhatározóimegengedő mondaté pedig főleg a feltételes mód, másodsorban pedig a kijelentő mód. Más újlatin nyelvekhez képest több különbség van az igemódok használatában:
 
:{| {{széptáblázat}}
363 ⟶ 362 sor:
|}
 
* AzA engedményhatározóimegengedő mondat helye általában szabad. Csak a bevezető szó nélküli van mindig a főmondat előtt.
 
=== Az ellentéthatározóiellentétet kifejező mondat (''propoziţia circumstanţială opoziţională'') ===
 
Ez a mondatfajta azt fejezi ki, ami ellentétben áll azzal, amit a főmondat fejez ki.
371 ⟶ 370 sor:
==== Fajtái és bevezetői ====
 
Az ellenhatározóiellentétet kifejező mondatokat két csoportra lehet osztani: jellegzetes bevezetősek és másfajta határozói mondatfélékre jellemzőkjellemző bevezetősek.
 
* Az ellenhatározóiellentétet kifejező mondat tipikus bevezetői:
 
:– az ''în loc să'' kötőszó értékű szókapcsolat: '''''În loc să''' muncească, pierde vremea.'' „Ahelyett hogy dolgozna, lopja a napot.”
379 ⟶ 378 sor:
:– az ''în loc de'' elöljárószó értékű szókapcsolatos vonatkozó vagy határozatlan névmás vagy melléknévi névmás, valamint vonatkozó vagy határozatlan határozószó: ''În loc de '''cine''' era aşteptat, a venit Petre.'' „Ahelyett, akit vártak, Petre jött el.”; ''În loc de '''cât''' îmi promisese, mi-a dat mai nimic.'' „Ahelyett, amennyit ígért, majdnem semmit sem adott.”
 
* A feltételhatározóifeltételes mondatra hasonlító ellentéthatározóiellentétet kifejező mondat bevezetője a ''dacă'' kötőszó, amelyre a főmondatban az ''apoi'' ’aztán’, ''dimpotrivă'' ’ellenben’ vagy ''în schimb'' ’viszont’ határozószók utalhatnak: '''''Dacă''' anul trecut rezultatele au fost slabe, (în schimb) anul acesta sunt foarte bune.'' „Ha tavaly az eredmények gyengék voltak, az idén nagyon jók.”
 
* Az időhatározói mondatra hasonlító ellenhatározóiellentétet kifejező mondatot főleg a ''câtă vreme'', ''în timp ce'', ''în vreme ce'', ''pe când'' (mind a négy jelentése ’miközben’) kötőszó értékű szókapcsolatok vezetik be: ''Anul trecut rezultatele au fost slabe, '''pe când''' anul acesta sunt foarte bune.'' „Tavaly az eredmények gyengék voltak, miközben az idén nagyon jók.”
 
* A módhatározói mondatra hasonlító ellenhatározóiellentétet kifejező mondatnak két fajtája van:
 
:– A tulajdonképpenit a ''fără (ca) să'' kötőszó értékű szókapcsolattal vezetik be: ''A concurat mereu, '''fără să''' câştige niciodată.'' „Mindig versenyezett, anélkül hogy valaha is nyert volna.”
 
:– Az összehansolítószerű ellentéthatározóiellentétet kifejező mondatra főleg a ''decât'' határozószóból és egy vonatkozó vagy határozatlan névmás vagy melléknévi névmásból álló szókapcsolat, avagy a ''decât'' és egy vonatkozó vagy határozatlan határozószó alkotta szókapcsolat jellemző. A konkrét szó attól a főmondatbeli szótól függ, amellyel ellentétben áll: ''A venit altcineva decât '''cine''' credeam.'' „Másvalaki jött, mint akire gondoltam.”; ''Să mergem altundeva decât '''unde''' merg ei.'' „Menjünk máshová, mint ahová ők mennek.”
 
==== Más szerkesztési jellegzetességek ====
393 ⟶ 392 sor:
* A ''să'' kötőszót tartalmazó szókapcsolatok a kötőmódot vonzzák, a többi bevezető általában a kijelentő móddal használatos, de előfordul a feltételes mód és a feltételező mód is.
 
* Az ''în loc să'' és az ''în loc de'' + névmás/határozószó által bevezetett, és az időhatározói mondatra emlékeztető ellentéthatározóiellentétet kifejező mondat helye nem kötött, viszont a feltételhatározóifeltételes mondatra hasonlító csak a főmondat elé kerülhet.
 
=== A gyűjtőhatározóihozzáadásra utaló határozói mondat (''propoziţia circumstanţială cumulativă'') ===
 
Ez azt jelzi, mi adódik hozzá ahhoz, amit a főmondat fejez ki, vagy hogy mihez adódik a főmondat tartalma.
405 ⟶ 404 sor:
:– a ''pe lângă'' ’mellett, mellé’; ''peste'' ’túl’ elöljárók, az ''în afară de'' ’kívül’, ''dincolo de'' ’túl’ elöljároszó értékű szókapcsolatok vagy a ''decât'' ’mint’ határozószó által megelőzött vonatkozó vagy határozatlan névmás vagy melléknévi névmás / vonatkozó vagy határozatlan határozószó: '''''Pe lângă''' ce avea în casă, a mai cumpărat.'' „Amellé, ami a házban volt, még vásárolt.”; ''Am văzut şi altceva '''decât''' ce presupuneam.'' „Mást is láttam azon kívül, amit feltételeztem.”
 
* A gyűjtőhatározóihozzáadásra utaló határozói mondatnak gyakran van utalószója a főmondatban: ''şi'' ’is’, ''mai (şi)'' ’még … is’, ''nici'' (+ ''nu'') ’nem is’: ''Pe lângă că e vinovat, '''nici''' nu recunoaşte.'' „Amellett, hogy ő a hibás, nem is ismeri be.”
 
* E mondattípus állítmányának igemódja többnyire a kijelentő mód, de lehet a feltételes és a feltételező mód is.
 
* A gyűjtőhatározóihozzáadásra utaló határozói mondat helye szabad, a ''decât''-tal kezdődő bevezető szókapcsolattal bevezetetten kívül, amely mindig a főmondat után áll.
 
=== A kivételhatározóikivételt kifejező határozói mondat (''propoziţia circumstanţială de excepţie'') ===
 
Ez a mondattípus azt jelzi, mi nem tartozik a mellékmondat által kifejezettekhez.
423 ⟶ 422 sor:
:– a ''decât'' határozószó + a ''să'' kötőszó: ''Nu vreau altceva '''decât''' să dorm.'' „Nem akarok mást, mint aludni.”
 
A főmondat mindig tartalmaz egy, a következők közüli szót: ''alt(ul)'' ’más(ik)’, ''altceva'' ’másvalami’, ''altcineva'' ’másvalaki’, ''altundeva'' ’másvalahol/máshova’, ''altă dată'' ’máskor’, ''niciun(ul)'' ’egy(ik) … sem’, ''nimic'' ’semmi’, ''nimeni'' ’senki’, ''orice'' ’akármi’, ''oricine'' ’akárki’, ''oriunde'' ’akárhol’, ’akárhova’; ''oricând'' ’akármikor’. Gyakran ezek mellett a ''mai'' határozószó is jelen van: ''N-am '''mai''' fost altă dată decât când ai fost şi tu.''
 
A kivételhatározóikivételt kifejező határozói mondat állítmányának igemódja a kötőmód, ha ''decât să'' vezeti be, és főleg a kijelentő mód, esetleg a feltételes mód vagy a feltételező mód a többi esetben.
 
E mondat helye szabad, ha ''în afară că'', ''în afară de'' vagy ''în afara''-val szerkesztett, viszont mindig a főmondat után van, ha ''decât''-tal szerkesztett.
 
== Jegyzet ==
 
<references/>
 
== Források ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Határozói_mellékmondatok_a_román_nyelvben”