„Diskurzus” változatai közötti eltérés

A '''diskurzus''' jelentése egyrészt

# párbeszéd; másrészt

Diskurzus elemzés az egy beszélt nyelvközösséget alkotó emberek által használt nyelv tanulmányozását jelenti. Vizsgálja a nyelv formáját és funkcióját, továbbá bele tartozik a beszélt és az írott nyelvi közlés is. Azokat a nyelvi sajátosságokat nevezi meg, amelyek különböző műfajokra jellemzők, továbbá azokra a kulturális és szociális tényezőkre, amelyek abban segítenek nekünk, hogy a különböző szövegtípusokat és beszédet értelmezni és interpretálni tudjuk. A szövegek elemzésébe tartozik a mondatokon áthúzódó témakifejtés és kohézió, míg a beszélt nyelv tanulmányozása ezeken túl koncentrálhat a fordulatokra, a tárasági érintkezés nyitó és záró kereteire és a narratív szerkezetre.

 

A diskurzuselemzés több tudományágból alakult ki, így a szociolingvisztikából, antropológiából, szociológiából és a szociálpszichológiából. A diskurzus elemzés többféle elméleti megközelítésen nyugszik és számos elemzési mód/terület létezik, többek között:

 

Bár ezek a megközelítések a használt nyelv más és más szempontját hangsúlyozzák, a közös bennük az, hogy a nyelvet társadalmi interakciónak tekintik.

 

A társadalomtudományban a diskurzust intézményesült gondolkodási módnak tekintik, olyan szociális határvonalnak, amely megszabja, hogy egy adott témáról mit lehet mondani. A diskurzusok mindenről befolyásolják nézeteinket, más szóval a diskurzus kikerülhetetlen fogalom és jelenség az élet/valóság leírásában. Például két teljesen más diskurzus folytatható a különböző gerilla mozgalmakról: az egyik szabadságharcosoknak, a másik terroristáknak nevezik meg őket. Vagyis a megválasztott diskurzus adja meg a szókincset, a kifejezéseket, sőt még a stílust is - a közléshez.

A diskurzus szorosan összefügg a hatalomról és az államról szóló különböző elméletekkel, főleg azért, mert a diskurzus meghatározása nem más, mint a realitás meghatározásának az eszköze.