„Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a defaultsort
a elírás jav., linek
3. sor:
==Székhelye==
 
[[1826]]. évi alapításakor a mai [[Budapest V. kerülete|Budapest V. kerületében]] a mai [[Gresham-palota]] telkén volt a könyvtár, sokáig a Roosevelt tér 9. alatt, jelenleg pedig a Magyar Tudományos Akadémia székházának északi oldalán, az Arany János u. 1. alatt található.
 
==Feladatai==
 
Az Akadémiai Könyvtár a teljesség igényével gyűjti az [[ókortudomány]], a [[klasszika-filológia]], a [[nyelvtudomány]], az [[orientalisztika]], a [[tudománypolitika]] irodalmát. Gyűjtőkörébe tartozik a [[marxizmus–leninizmus]] irodalma, a külföldi tudományos akadémiák kiadványai, a [[természettudomány]] alapkutatási művei, a társadalomtudományok[[társadalomtudomány]]ok irodalmai, valamint a tudománytörténeti[[tudománytörténet]]i anyagok. Orientalisztikai gyűjteménye nemzetközi hírű, számos unikummal, ritkaságszámba menő keleti kézirattal. Az 1949. évi XXVI. tc. az Akadémiát a tudományos kutatás központjává és irányítójává tette.
 
==Alapítása==
 
A [[Széchenyi István]] gróf 1825-ben kezdeményezeztekezdeményezte az Akadémia alapítását. Ezután alig néhány hónappal, [[1826]] márciusában [[Teleki József (kormányzó)|Teleki József]] adománya teremtette meg az alapjait a könyvtárnak. Teleki felajánlotta a ''Tudós Társaság'' számára a család 30 ezer kötetes könyvtárát. Az alapítólevél arról is intézkedett, hogy a könyvek nemcsak az Akadémia, de a „haza összes polgárainak” is használatára szolgáljanak, azaz a könyvtár legyen nyilvános. 1836-ban királyi döntés, 1840-ben pedig törvény rendelte el a gyűjtemény gyarapítása érdekében a nyomdai köteles példányok beszolgáltatását. Több főúri család mellett főleg az Akadémia tagjai ajándékoztak a könyvtárnak: [[Bolyai Farkas]], [[Irinyi János]], [[Kazinczy Ferenc]], Széchenyi István, [[Vörösmarty Mihály]] és mások.
 
A [[második világháború]] következtében az Akadémia épülete erősen megrongálódott, 1945-ben kezdték el az épület felújítását. A Könyvtár állománya nagyrészt épségben át tudta vészelni a háború pusztításait, valamit a feloszlatott Nemzeti Kaszinó 45 ezres kötetével is bővült.
 
==A gyűjtemény==