„Cserhát” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: lt:Čerhatas |
|||
50. sor:
A források vizeit elvezető patakok egy része az [[Ipoly]]on keresztül a [[Duna|Dunába]] ömlik, míg másik részük a [[Zagyva|Zagyván]] keresztül a [[Tisza|Tiszába]]. A Cserhát legfontosabb folyója az 59 km hosszú [[Galga]]. Vizét kis erek táplálják, a megyét Galgagutától délre elhagyva a Zagyvába ömlik. A Szomor-, a Bujáki-, a Bér-, és a Vanyarci-patak szintén a 180 km hosszú Zagyvába torkollik. Az Ipolyba ömlik a Ménes-patak, a Csitári-patak, a Fekete-víz (mely magába gyűjti a Közép-Cserhát vizeit: a Szanda-patakot, a Malom-árkot, a Sárdi- és Nagy-patakot), a Lókos-patak és a Lóci-patak (ebbe torkollik a Hollókői-, az Aszú-, a Sipek- és a Varsány-patak). A tájegység patakjai mind gyér vizűek, meleg nyarak alkalmával sokszor kiszáradnak.
===Növényzet===
A hegység területének nagy része a [[Matricum flóravidék]] [[Neogradense flórajárás]]ához tartozik, mindössze a Karancs területét sorolják az [[Agriense flórajárás]]hoz. A függőleges övezetességnek nincsen olyan jelentősége, mint a jóval magasabb szomszédos Mátránál vagy Börzsönynél. A hegység területét eredetileg [[cseres-tölgyes]], illetve [[gyertyános-tölgyes]] borította, ezeknek jó része az emberi tevékenység hatására eltűnt. A déli lejtők, illetve a Gödöllői-dombság jellegzetes erdőtársulásai a [[melegkedvelő tölgyes]] és a [[tatárjuharos lösztölgyes]]. A filoxéra hatására fölhagyott szőlők helyén gyakran tájidegen [[akác]]ot vagy [[feketefenyő]]t ültettek.
Az erdőségek mellett két jellegzetes gyeptársulás is őshonos:
• a löszpusztarétek
• a magyar aszatos szálkaperjegyepek
Ezek szintén sok helyen visszaszorultak az emberi beavatkozás, illetve olyan kártékony jövevényfajok, mint a [[kanadai aranyvessző]] (’’Solidago canadensis’’), a [[magas aranyvessző]] (’’Solidago gigantea’’) vagy a [[selyemkóró]] (’’Asclepias syriaca’’) miatt.
A vízpartok, vizek jellegzetes fajai a [[nád]] (’’Phragmites australis’’), [[virágkáka]] (’’Butomus umbellatus’’), a [[vízi hídőr]] (’’Alisma plantago-aquatica’’), illetve az egykori mocsarak [[reliktum faj]]a a [[gyepes sédbúza]] (’’Deschampsia cespitosa’’).
| |||