„Anghel Saligny” változatai közötti eltérés

a
+belső
a (névtér javítása)
a (+belső)
 
==Élete==
Édesapja, [[Alfred Saligny]] tanár, [[Elzász]]ból érkezett Romániába. Az elemi iskolát szülővárosában végezte, az apja által alapított intézetben. A gimnáziumot szintén itt kezdte el, majd [[Potsdam]]-ban végezte. Eredetileg a [[csillagászat]] érdekelte, ezért a [[berlin]]i egyetemen ilyen jellegű kurzusokat látogatott, többek között [[Hermann von Helmholtz]]-nak is tanítványa volt. Mérnöki tanulmányait [[Charlottenburg]]ban végezte, majd a szászországi vasútépítésnél ([[Cottbus]]-[[Frankfurt an der Oder]]) dolgozott. Alapító tagja volt a bukaresti Politechnikai Társaságnak (ez volt a mai Bukaresti Műszaki Egyetem elődje). [[1892]]-ben a [[Román Akadémia]] tagja lett, melynek 1907 és 1910 között az elnöki tisztét is betöltötte.
 
Anghel Saligny testvére, [[Alfons Oscar Saligny]] ([[1853]]–[[1903]]) kémikus volt, szintén a Román Akadémia tagja.
1884 és 1889 között Saligny tervezte és építette a világon az első vasbeton silókat, amelyek ma is léteznek ([[Konstanca]], [[Brăila]] és [[Galaţi]]). A konstancai kikötőben ő építette az olaj exportot szolgáló speciális medencét, illetve két silót a gabonakivitelhez.
 
A legfontosabb műve a Feteşti-Cernavodă vasúti híd volt. A híd építése [[1895]]. november 26-án kezdődött, [[I. Károly román király]] jelenlétében. A hídnak öt íve van, négy közülük 140 méter széles, a középső pedig 190 méter. Ahhoz, hogy a hajók át tudjanak haladni a híd alatt, 30 méterrel a víz felszíne felett emelték. A hivatalos megnyitó napján tartott szilárdsági próba során egy 15 mozdonyból álló szerelvény haladt át a hídon, 85 km/h sebességgel. A híd 4037 méter hosszú, amiből 1662 méter a Duna, 920 méter pedig a Borcea-ág felett. Az építésekor ez volt [[Európa]] leghosszabb hídja, illetve a világon a harmadik leghosszabb.
 
==Külső hivatkozások==