„Genomika” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Genomikáról és mindem, ami szükséges ehhez!
 
a +lektor, forma nem ideillő szöveg kivétele ,,Remélem megértettétek ha nem akkor írjatok és majd magyarázok többet!"
1. sor:
{{lektor}}
Genom
{{forma}}
 
A '''genom''' szó a gén szóból származik, ami a DNS (dezoxiribonukleinsav) egy meghatározott szakasza. A Genom, mint tudományág egy faj (Homo sapiens) teljes génállományát vizsgálja. Nézzük meg, hogy miből is áll egy gén és milyen szerepe van a génnek. Minden élő anyag sejtből épül fel. 4 féle „anyag” építi fel a sejteket. Az első ilyen „anyag” a lipidek. Ide a neutrális zsírok (raktározott tápanyagok), foszfatidok (membránok kialakításában vesznek részt), karotinoidok (növényi színanyagokat építik fel és az A vitamin egyik alkotó része), szteroidok (hormonok, D vitamin) tartoznak. A második ilyen „anyag” a szénhidrátok, amelyek között megkülönböztetünk egyszerű szénhidrátokat és összetett szénhidrátokat. Egyszerű szénhidrát pl.: glükóz, ribóz, dezoxiribóz, stb. Összetett szénhidrát pl.: cellulóz vagy a kitin. A harmadik ilyen „anyag”, ami a sejteket felépíti az a fehérjék. 20 különböző aminosav építi fel őket, amelyek peptidkötéssel kapcsolódnak egymáshoz. A fehérjék közé tartoznak az enzimek, amelyek a biokémiai folyamatokat irányítják és ezáltal meghatározzák a tulajdonságokat. A negyedik „anyag”, ami felépíti a sejteket a nukleinsavak. Vannak ribonukleinsavak, amelyek ribóz molekulából, egy szerves bázisból és egy foszforsavból épülnek fel. De vannak dezoxiribonukleinsavak. (DNS)
A DNS egy nukleinsav, amely dezoxiribózból, egy szerves bázisból és egy foszforsav maradékból épül fel. A DNS eukarióta sejtekben a sejtmagban és a mitokondriumban található nagyobb részt.
 
Fehérjeszintézis
==Fehérjeszintézis==
 
Amikor egy új fehérjét akarunk készíteni (fehérjeszintézis) akkor a DNS bázissorrendjének megfelelően RNS szintetizálódik a sejtmagban. Ezt az RNS szintézist az RNS polimeráz nevű enzim katalizálja. A szintézis kezdetén a DNS kettős hélix szerkezete fel nyílik. Az RNS polimeráz a DNS ún. értelmes szálához kapcsolódik és megkezdi annak átírását. Ez az átírás a bázispárképzés szabályainak megfelelően történik, tehát az adeninnel szemben mindig uracil, a timinnel szemben mindig adenin, az citozinnal szemben mindig guanin és a guaninnal szemben, pedig mindig citozin kerül beépítésre. A bázisok beépítéséhez egy ATP energia szükséges. A szintézis végén az RNS molekula leválik a DNS-ről és visszaáll a kettős hélix szerkezet. Ezután az RNS a sejtmaghártya pórusain át a citoplazmába jut. Ezután megkezdődik a tényleges fehérjeszintézis. Jön a mrns, ami a DNS génjeiről íródott át és tartalmazza az aminosav sorrendre vonatkozó információt. A riboszóma végig gördül a mrns-en (a riboszóma tartalmazza trns-t) és a trns a bázispárképzés szabályainak megfelelően beépíti az aminosavakat. 20 féle aminosav létezik. A riboszómákon egyszerűfehérjék képződnek, majd ha kell az Er-ben és a Golgi készülékben összetett fehérjék képződnek.
9 ⟶ 11 sor:
Tehát ebből levonható az a következtetés, hogy a fehérjék aminosav sorrendjét a DNS határozza meg. Mivel a fehérjék 20 féle aminosavakból épülnek fel nem mindegy, hogy milyen aminosavakat építek be, tehát minden fehérjének megvan a saját aminosav sorrendje. Láttuk, hogy a DNS-en bázisok vannak. A bázisok alapján íródik át az RNS. És a fehérjék az RNS alapján készülnek el. Tehát nem mindegy milyen bázis hármasom van a DNS-en. És a DNS egy meghatározott szakaszán vannak ezek a bázishármasok ezért nevezzük a DNS egy meghatározott szakaszát géneknek. A gének a fehérjéket határozzák meg, amik a tulajdonságainkért felelősek.
 
Az emberi fajnak (Homo sapiens) kb.: 28 ezer génje van. Ez a 28 ezer gén a kromoszómákon találhatóak. Az embernek 46 db kromoszómája van 44 testi kromoszóma és 2 ivari kromoszóma ( X, Y). A kromoszómák 2 kromatidából épülnek fel. A kromatidák pedig DNS-ből és fehérjékből épülnek fel. És a DNS-en pedig a gének találhatóak. Az ivarsejtekben azért van 23 db kromoszóma, mert amikor a sejt osztódik akkor vagy megtartja az összes kromoszómáját (mitózis) vagy pedig megfelezi azt (meiózis). Ivarsejt képződésnél ez utóbbi valósul meg, mert az embernek 46 kromoszómája van és ha a férfinek 46 van és a nőnek is akkor az már 92 db kromoszóma. Ez nem jó! Ezért megfeleződik és így 23+23=46 a megtermékenyítés során! Ez a génváltozatok miatt és így a változatos élővilág miatt nagyon jó! És a genom ezeket a géneket vizsgálja ,hogy melyik génnek mi a szerepe a szervezetben. Remélem megértettétek ha nem akkor írjatok és majd magyarázok többet! Email címem: drdexter2004@freemail.hu.
 
[[Kategória:Biológia]]
Készítette: Pukoli Dániel
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Genomika