„Glasznoszty” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Bár a Nyugaton a glasznosztyot a [[szólás szabadsága|szólás szabadságával]] hozták összefüggésbe, az irányvonal célja az volt, hogy az ország vezetését átláthatóvá és így vita tárgyává tegye. Ezzel megkerülhetővé vált a gazdaságot korábban teljes uralma alatt tartó államapparátus szűk köre. A múlt és a jelen hibáinak átvizsgálásával az volt a cél, hogy a szovjet nép támogatni fogja az új reformokat, mint például a peresztrojkát.
 
A glasznoszty a szabadság új szelét hozta el a népnek – többek között a szólás szabadságát. Ez a korábbi felfogáshoz képest gyökeres változás volt, mivel akkor a szabad beszéd és a kormány iránti kritika kemény elnyomása a szovjet rendszer egyik alappillére volt. A sajtó is nagyobb szabadságot élvezhetett. Az [[1980-as évek]] végére a szovjet rendszert, így a [[leninizmus|leninista ideológiát]] is egyre több kritika érte. Ezeket a kritikákat Gorbacsov megpróbálta a felszínen tartani, hogy így megtarthassa a reform alapjait. Azonban egyre több szovjet polgár adott hangot annak a véleményének, hogy az egész szovjet rendszer vált életképtelenné. A glasznoszty igenis jelentős mértékű szólásszabadságot adott a szovjet embereknek – sokkal többet, mint ahogy azt Gorbacsov vélte. A glasznoszty olyan mélyen változtatta meg az állampolgárok saját kormányáról alkotott véleményét kormányzatukról, hogy ez a párt hitelességének drasztikus hanyatlásához, és így közvetve a Szovjetunió összeomlásához vezetett.
 
==Hatásai==